Egy jó tenyésztőtől biztonsággal vásárolhatunk házi kedvencet

Az utóbbi időben számos megkeresést kapott az Argos Állatvédelmi Egyesület arról, hogy több kereskedő is kölyökkutyákat árul a kecskeméti Szent László körúti piacon. Szabó Attila, az egyesület vezetője elmondta, hogy azok a kereskedők, akik így árulják ebeiket, többnyire szaporítók, akik elveikben és módszereikben is nagyban különböznek a kutyatenyésztőktől.

Horváth Péter

Szabó Attila kiemelte, hogy a tenyésztőtől vásárolt kutya kevesebb ráfordítást igényel Fotó: Horváth Péter

Azt szoktuk mondani, hogy ingyenkutya nincs, és az is gyanús, ha jelentősen olcsóbb áron adnak egy adott fajtát. Általában egy szaporítónál vásárolt kutyafajtához harmad- vagy fele áron juthatnak hozzá a vásárlók, mintha tenyésztőnél vásárolnák. Ám a megspórolt összegnél sokkal többet veszít az új gazda – mutatott rá a kutyaszakértő.

A szaporítók általában a minél nagyobb haszon elérésére mennek és ennek rendelik alá a kutyákat, valamint szabálytalanságok is tapasztalhatók náluk.

A legtöbb szaporítótól származó kölyökkutya nincs csipelve és többnyire az előírt számú oltást sem kapják meg. A vevők erre általában azt a választ kapják, hogy azért nincs csip a kutyában, hogy rögtön a gazda nevére kerüljön az eb. Ez szabálytalan, mert a törvény kimondja, hogy tulajdonosváltáskor már csippel kell rendelkeznie a kutyának.

Elhangozhat olyan kifogás is, hogy az állat féléves koráig nem kaphat csipet, ami szintén nem igaz.

Normális esetben a kölyköknek legkésőbb 12 hetesen, a veszettség elleni oltással kötelezően meg kell kapniuk, de gazdaváltáskor már csippel kell rendelkezniük. Az állatorvos a gazdiváltáskor díjmentesen átírja a csipet.

Szabó Attila kiemelte, hogy sajnos a szaporítók körében ritka az is, hogy minden oltást beadatnak a kiskutyáknak, így azok hajlamosabbak a betegségekre. Sokszor előfordul, hogy hamis oltási könyvvel adják el a kutyát, vagy csak egy oltást adatnak be a háromból, de az sem ritka, hogy nem féregtelenítenek.

A szakember szerint nagyon fontos, hogy vásárlás előtt meglegyen a kutya korának megfelelő oltás és a csip mellett a tavaly április 1-től kötelező, Nébih által kiadott FELIR-szám, aminek célja, hogy nyomon követhető legyen a tenyésztő és a szaporító.

Szabó Attila elmondta, hogy lesújtó körülményeket tapasztalt egyes szaporító telephelyeken.

– A kutyák sokan vannak és nagyon kis helyen összezsúfolva, sokszor saját piszkukban. Egy kutyabarát sem szeretne kutyát ilyen körülmények között látni. Míg egy tenyésztő egy, legfeljebb két fajtát tenyészt, addig a szaporítók többet is. A tenyésztők nem minden évben fedeztetnek, a szaporítók kizsákmányolják kutyáikat azzal, hogy minden tüzelésnél almoztatnak – mondta Szabó Attila és hozzátette, hogy a jó tenyésztők adásvételi szerződéssel, egészségügyi garanciát nyújtva és számlával adják el az ellenőrzött vérvonalból származó kutyákat, ügyelve arra, hogy ne legyen genetikai problémákhoz vezető belszaporulat.

– Éppen ezért egy egészséges, tenyésztőtől vásárolt kutya jóval drágább, de valójában kisebb ráfordítást igényel, mint egy fél áron vásárolt beteges állat

– mutatott rá a szakember.

Aki pedig nem rendelkezik ilyen anyagi lehetőségekkel, vagy nem kíván nagyobb összeget fajtatiszta kutya vásárlására szánni, a szaporítók helyett keressen fel egy menhelyet. A menhelyek 10 és 30 ezer forint közötti összeget kérnek egy örökbefogadásnál. Sokan meglepődnek ezen, de ebben benne van az ellátás, az orvosi kezelés, az oltások, a nagyon fontos és sok későbbi betegségtől megkímélő ivartalanítás, és minden egyéb felmerülő költség is. Ezt az összeget nem nyereségként teszik el a menhelyek, hanem a következő kutya ellátására fordítják – mondta Szabó Attila.