Nagyon sok élelmiszer a lejárat után is fogyasztható

Magyarországon évente megközelítőleg 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os kutatási eredményei szerint évente fejenként 68 kilogramm élelmiszert dobunk ki. A szemléletformáló kezdeményezéseknek köszönhetően ez a mennyiség a 2019. év végén megismételt felmérés alapján 4 százalékkal csökkent, de még így 65 kilogramm élelmiszer kerül a kukába évente, fejenként. 

A problémát felismerve, a Nébih az Európai Unió LIFE Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával indította el a Maradék nélkül elnevezésű programját, amelynek fókuszában a hazai élelmiszerpazarlás mérséklése áll. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül kell kidobni a lejárt szavatosságú élelmiszereket. 

A Nébih honlapján közzétett ismertetőből kiderül, hogy az élelmiszereinken kétféle lejárati dátum jelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel. A minőségmegőrzési idő lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terméket ki kell dobnunk, hiszen ez a típusú dátumjelölés a tartósabb termékeken szerepel, mint a száraztészta, rizs vagy a konzervek. Lehet, hogy a minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké, de általában még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is fogyaszthatók ezek az élelmiszerek. Ha a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk, és a csomagolás bontatlan, sértetlen, akkor nyugodtan kísérletezzünk: a kibontott élelmiszert vegyük szemügyre, szagoljuk meg, kóstoljuk meg. Ha a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást, a lejárt minőségmegőrzési idejű terméket elfogyaszthatjuk.

A fogyaszthatósági idővel viszont jobb nem kísérletezni, mert ez a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázatokkal kell számolnunk. Ezeket inkább dobjuk ki, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert. Ne feledjük, az egészségünk a legnagyobb kincs.

A lejárt élelmiszereket továbbra sem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, függetlenül attól, hogy milyen típusú dátumjelölést találunk rajtuk. Az Európai Unióban azonban egy friss jogszabály-módosításnak köszönhetően mostantól minden tagállamban adományozhatóvá válnak a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek. Sokakban kétséget ébreszthet azonban, hogy az egyes termékek lejárat után még mennyi ideig maradnak biztonságosak. Ebben a Nébih által közzétett szakmai útmutató nyújthat segítséget a felajánlóknak és a karitatív szervezeteknek. Az útmutatóban szereplő időszakok azonban a fogyasztók számára is hasznosak lehetnek. Így például a szakmai útmutatóban azt írják, a lekvár, a kakaópor, a méz, az ásványvíz még tizenkét, a száraztészta, a cukor, a rizs még kilenc, a fagyasztott termékek, a csokoládé, a gabonapehely még három, az olaj, a zsír és a ropogtatnivalók pedig még két hónapig fogyaszthatóak a minőségmegőrzési határidő lejárata után.

Mivel az iskolai menzákat szigorú szabályok kötik, a szavatossági időt is szigorúan be kell tartaniuk. Csak friss alapanyagokból főzhetnek. Az élelmiszerpazarlás ellen tudatos előretervezéssel tudnak fellépni – nyilatkozta lapunknak a kiskunfélegyházi Constantinum Intézmény élelmezési vezetője, Fábián Renáta. Hozzátette, előfordul, hogy raktáron marad például nagy mennyiségű száraztészta, aminek hamarosan lejár a szavatossága, ilyen esetekben módosítanak az előre kiadott étlapon, hogy a tészta ne vesszen kárba. Ugyanakkor azt is elmondta, egyházi fenntartású intézmény lévén nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az élelmiszer ne kerüljön a kukába. Éppen ezért igyekeznek jó minőségű alapanyagokból, finom ételeket készíteni. Konyhájuk mottója: egyél jót, s legyél jól – hangsúlyozta Fábián Renáta.

Azt is elmondta, minden gyereket személyesen ismernek, így tudják, hogy ki mennyit bír megenni, és ezt a gyerekek is jelzik feléjük, eszerint adagolják számukra az ételt. Persze még így is előfordul, hogy marad ki az ebédből, de abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy kollégistákat is étkeztetnek, akiknek jólesik a kimaradt rántott hús vagy sütemény a vacsora mellé. Renáta háziasszonyként rugalmasabban vezeti a konyháját. A lejárt szavatosságú ételt sem dobják ki, ha az még fogyasztható. A gyerekeit is arra neveli, hogy az élelmiszert nem szabad kidobni.

Gyermekkorban kell elkezdeni a szemléletformálást

A szemléletformálást gyermekkorban kell elkezdeni. És ezt jól tudják a Kiskunfélegyházi Platán Utcai Általános Iskolában is, amely az elsők között csatlakozott a Maradék nélkül országos iskolai programhoz. Szunyi Anikó igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, fogyasztói tudatos iskolaként fontosnak tartják az élelmiszerpazarlás csökkentését. Ezért a gyerekeket igyekeznek rávezetni a tudatos fogyasztás fontosságára. Az országos programhoz Jellinekné Tanács Tímea tanárnő kezdeményezésére csatlakozott az iskola, és évek óta minden osztályban feldolgozzák ezt a témát. Rendszeresen beszélnek róla, így a gyerekek által a szülőket is megszólítják. Az igazgatóhelyettes elmonda, apró jelei vannak az előrelépésnek, de biztos abban, hogy a gyerekek viszik tovább magukban a gondolatot, és felnőttként már tudatos fogyasztók lesznek.