kecskemét / galériával

2021.12.03. 17:30

A kutatás eredménye szerint a fiatalok többsége nem lázad

Nyolcezer magyarországi és négyezer külhoni, 15–29 éves magyar fiatallal készítettek kérdőíves interjút egy tavaly őszi ifjúságkutatás során. Ebből kiderült, a korcsoport több mint fele aktív a munkaerőpiacon, a politika és a közélet iránt még mindig nem igazán érdeklődnek, ötven százalékuknak pedig megfelel az az élet, ahogy szüleik élnek. És ami ijesztő: az elmúlt húsz évben több mint félmillióval csökkent a számuk.

Hraskó István

A Magyar Fiatalok 2020 felmérés eredményei­ről Székely Levente szociológus, a kutatás vezetője tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kecskeméti képzési központjának szerdai rendezvényén, a Katona József könyvtárban.

A szakembertől – aki egyben az MCC Szociológiai Műhely és az Ifjúságkutató Intézet vezetője – megtudtuk: összesen 12 ezer magyar fiatallal készítettek egy nagyon átfogó és részletes kérdőív alapján interjút 2020 szeptembere és decembere között.

Közülük 8 ezren Magyarországon, 4 ezren pedig a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban élnek. A 8 ezres hazai minta a 15–29 éves magyarországi népességre nézve reprezentatívnak tekinthető terület, településtípusok, korcsoportok és nemek szerint. Székely Levente szavai szerint a minta „szokatlanul nagy, KSH-léptékű”, hiszen például a választási közvélemény-kutatások során leggyakrabban ezer főt szoktak megkérdezni.

A koronavírus második hulláma nyilván nem könnyítette meg a több száz kérdezőbiztos dolgát, hiszen az interjúk személyes adatfelvétellel készültek, és például a Felvidéken voltak olyan települések, amelyek a járvány miatt le voltak zárva. Így a terepmunka a korábbi tapasztalatokhoz képest sokkal tovább tartott, ugyanakkor szerencsés következmény volt, hogy a fiatalok valóban ott is voltak a lakcímként megadott címen. Hasonló nagy léptékű ifjúságkutatások egyébként négyévente készülnek hazánkban 2000 óta.

A kutatásban megvizsgálták a családalapítás, a gyermekvállalás alapvető mutatóit és motivációit, emellett a fiatalok oktatási helyzetét és továbbtanulási terveit.

Foglalkoztak a munkapiaci pozícióval, a külföldi munkavállalással és a jövőtervekkel, a fiatalok szabadidős tevékenységeivel, a kultúrafogyasztással, a sportolási szokásaikkal, a kockázati magatartásokkal, a korosztály identitásával, ideológiai meghatározottságával és még sok minden mással.

A mai fiatalok sokkal aktívabbak a munkaerőpiacon

Fotó: Bús Csaba

Székely Levente egyik fő tanulságként kiemelte: a célcsoport létszámában jelentős a csökkenés (2000-ben a 15-29 évesek 2,2 millióan voltak, 2020-ban már csak körülbelül 1,6 millióan – ez is mutatja társadalmunk elöregedését). Viszont az ifjúság fogalma bővül: ma a harmincas éveik elején, akár közepén járó fiatal felnőttek élethelyzete, életmódja sokaknál hasonlít a huszonévesekére, hiszen kitolódik az önálló életkezdés, a stabil párkapcsolat, a gyerekvállalás.

Az is nagyon érdekes, hogy ma a fiatalok sokkal aktívabbak a munkaerőpiacon, mint tíz éve, a vizsgált korcsoport több mint fele dolgozik, és ez a bővülés az utóbbi évtizedben ment végbe. Szembetűnő, hogy a munkával, elhelyezkedéssel kapcsolatos várakozások javultak, egyre pozitívabban látják a jövőt a pályafutásukat elkezdő ifjak. Ugyanakkor árnyoldala is van a nagyobb foglalkoztatottságnak: kevesebben vannak az oktatási rendszerben, és kisebb arányban terveznek a magyar fiatalok továbbtanulni.

A fiatalok többsége házasságban képzeli el a jövőjét

A kutatás vezetője szerint az értékek terén inkább konzervatívnak, hagyománytisztelőnek tűnnek a magyar 15-29 évesek, de ez a gyakorlatban nem mutatkozik meg.

Húsz éve közel húsz százalékuk volt házas, ma csak 11 százalékuk, és 13 százaléknak van gyermeke.

Viszont alapvetően házasságban képzelik el a jövőjüket, és több gyermeket szeretnének – bár mindezt inkább negyvenes éveik felé közeledve.

Székely Levente kiemelte: a digitalizációba, információs társadalomba való bekapcsolódás szinte teljesen végbement, és az internettel, eszközökkel való ellátottság szempontjából nincs különbség a magyarországi és a határon túli fiatalok között. Az információforrások között toronymagasan első a család, és a fiatalok többsége egyetért azokkal az értékekkel, politikai nézetekkel, amelyekkel a szüleik rendelkeznek, életszemléletüket alapvetően tőlük merítik.

Székely Levente kutató elmondta azt is, hogy az ifjúság fogalma bővül
Fotó: Bús Csaba

Néhány érdekes adat, megállapítás a kutatásból:

– A koronavírus-járvány hatására az Istenhez, valláshoz, spiritualitáshoz való kötődés 59 százaléknál inkább pozitív irányba változott, a sportolási szokások viszont 71 százaléknál negatív irányba.

– A fiatalok 16 százaléka önkénteskedett valaha életében, közülük minden második az elmúlt egy évben volt aktív önkéntes.

– 2020-ban 55 százalék végzett keresőtevékenységet, akár fő-, akár melléktevékenységként, 38 százalék vesz részt valamilyen szervezett iskolarendszerű oktatásban.

– 19 százalékuk volt már valaha munkanélküli.

– A házasok aránya 2016-hoz képest 1 százalékponttal növekedett, most 11 százalék.

– A jelenleg nem házas fiatalok 72 százaléka a jövőben biztosan, vagy inkább szeretne házasságot kötni, mindössze 6 százalékuk utasítja el teljesen ezt az együttélési formát.

– 13 százalékuknak született már eddig gyermeke, átlagosan 2 gyermeket terveznek.

– A gyermekvállalási kedvet befolyásoló tényezők közül a fia­talok leginkább a bérezést, az anyagi helyzetet említették (68 százalék).

– A korábbi évekhez képest többen (31 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy elköltöztek már a szülői házból, sőt 25 százaléknak már sikerült önálló lakásba is költözni.

– 2016-ban a korosztály 27 százaléka tervezett, 2020-ban pedig 21 százaléka gondolkodott pár éves külföldi munkavállalásban.

– 2016-ban a fiatalok 15 százaléka tervezte, hogy külföldön fog élni, tavaly 11 százalékuk.

– 2020-ban a fiatalok szűk harmada (32 százalék) végzett rendszeres testmozgást, ez 2016-hoz képest romló adat, de a csökkenés inkább a járványnak köszönhető.

– A napi rendszerességgel dohányzók aránya tovább csökkent (2000: 29 százalék, tavaly: 17 százalék).

– 2012-ben a 15-29 éves magyarországi fia­talok szűk harmadának volt okostelefonja, 2020-ra már szinte mindenkinek (97 százalék).

– A politikusokban inkább/egyáltalán nem bízók aránya 61 százalék.

– Tovább folytatódott az egyházakhoz kötődő hívő fiatalok arányának csökkenése (5 százalék), ugyanakkor a „maga módján” vallásosak aránya tovább növekedett, visszaállt a 2000-es évek elején mért szintjére (49 százalék).

– Soha korábban nem tapasztalt – bár még mindig csak „elégséges” – szintre emelkedett a fiatalok politikai érdeklődése: ötös skálán 2,03-ról 2,43-ra.

– A közéleti, társadalmi kérdések iránti érdeklődés is emelkedett: a 2016-os 2,45-ről 2,91 átlagpontos szintre.

– A magyar ifjúság következetesen konform, a generációs lázadás nyomait csak szűk alrétegekben lehet kimutatni. A fiatalok fele elfogadja azt az életet, ahogy a szülei élnek (igaz, közel egynegyedük elutasítja azt).

– Politikai kérdésekben a fia­talok 44 százaléka mindkét szülőjével egyetért.

– Generációjuk legégetőbb problémáit a bizonytalanságban és a kiszámíthatatlan jövőben, valamint az anyagi nehézségekben, az elszegényedésben látják. Negyedik helyen a baráti társaságok, közösségek hiánya végzett.

Ezek is érdekelhetik