kecskemét

2021.10.26. 11:35

Szijjártó Péter: mérföldkőhöz érkezett a magyar autóipar

Az autóipar forradalmi megújuláson megy keresztül. Az elektromobilitásra való átállás nemcsak a járműgyártás jövőjét határozza meg, de a jövő iparágává emeli az autóipart – jelentette ki pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki részt vett az ország első tisztán elektromos meghajtású, sorozatgyártásban készülő autójának, az új EQB kompakt SUV modellnek a bemutatóján a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban. A külgazdasági és külügyminiszter a gyárlátogatást követően nyilatkozott hírportálunknak a magyar autógyártás történelmi pillanatáról és több aktuálpolitikai témáról is.

Tapodi Kálmán

– Milyen jelentősége van ennek a mostani kecskeméti eseménynek a magyar gazdaság számára?

– Ezzel a bejelentéssel a magyar autóipar történetének egy fontos mérföldkövéhez érkeztünk. Elektromos motort gyártanak már Győrött, hibridautókhoz szükséges motort pedig Szentgotthárdon, és a Suzuki is fontos szerepet szán majd az ágazatnak az egyetlen európai gyárának elektromobilitási stratégiájában Esztergomban, de teljes egészében elektromos autót eddig senki sem gyártott hazánkban.

A Mercedesszel tavaly júliusban állapodtunk meg arról, hogy az EQB-modell gyártását is Magyarországra hozzák és több mint szimbolikus, hogy egy olyan időszakban sikerült megállapodni, amikor a világgazdaságban szinte kizárólag rossz hírek voltak.

Gyárbezárások, tömeges elbocsátások, kapacitások leépítése, alkatrészhiány… Óriási dolognak tartom, hogy mi eközben meg tudtunk állapodni a világ egyik legnagyobb, legmodernebb autóipari vállalatával, hogy egy ilyen mérföldkőszerű beruházást hajtsanak végre Magyarországon. Óriási dolog ez Kecskemétnek és az egész magyar gazdaságnak.

– Magyarország eddig is az európai autógyártás élvonalában volt. Hogyan lehet azt biztosítani, hogy továbbra is ott maradjon?

– A magyar gazdaság az elmúlt tíz évben nagyon sok lépést tett annak érdekében, hogy az európai autóipar egyik zászlóshajója legyünk. Tíz éve a magyar autóiparnak még csak 3600 milliárd forint volt a termelési értéke, idén már megközelítjük a 10 ezer milliárd forintot. Tíz éve 86 ezren dolgoztak ebben az ágazatban, most pedig több mint 150 ezren. Lakosságszám tekintetében összességben ugyan csak a 95. helyen vagyunk a világ országainak rangsorában, de a 20. legnagyobb autóipari export már Magyarországé. A dízelmotorok körében a hatodik, a benzinmotoroknál a harmadik legtöbbet mi exportáljuk a világon. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az autóipar egy forradalmi megújuláson megy keresztül: a hagyományos meghajtású motorokról egyszer csak át fogunk térni az elektromos meghajtásra. Ezt mutatja, hogy a Mercedesnél is kizárólag az elektromobilitás jelenti a jövőt. Magyarország is akkor tud sikeres lenni az elkövetkező időszak autóiparában, ha minél több ilyen, az elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházást tud megnyerni. Ezért is fontos, hogy a nagy keleti vállalatok Magyarországra hozták a legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitásaikat. Szépen haladunk előre: elektromos akkumulátorokat, elektromos motort már gyártanak Magyarországon, és mostantól elektromos autót is.

Ez a mostani kecskeméti beruházás azért kulcsfontosságú a magyar gazdaság jövője szempontjából, mert meg tudjuk mutatni, hogy az autóipar új korszakának termékeit is teljes egészében elő tudjuk állítani.

Ehhez az ötvenmilliárd forintos beruházáshoz ezért is adtunk tizenöt milliárd forint támogatást, amellyel 4400 munkahely betonbiztossá válik, és több száz új munkahely jön létre. Kecskemétnek, a térségnek a gazdasága ezzel kap egy újabb, hatalmas lendületet.

Kecskemét 2021.10.22., A Mercedes új, teljesen elektromos SUV modellje, az EQB sorozatgyártásának megindítását bejelentő ünnepség
Fotó: Gulyás Sándor

– Többször említette, hogy a járvány után átrendeződik a világgazdaság. Hogyan áll most ez a folyamat?

– Miközben a világgazdaságnak egy fekete egy-másfél évét láthatjuk, addig Magyarország gazdaságtörténeti rekordokat dönt. Tavaly a világon a beruházások 40 százalékkal estek vissza, Magyarországon viszont 140 százalékkal növekedtek.

Múlt évben hatalmas beruházási rekordot döntöttünk, hiszen 1700 milliárd forintnyi beruházás kezdődött el a kormány támogatásával, amire korábban soha sem volt példa.

Miközben a járvány miatt világszerte 114 millióan vesztették el a munkahelyüket, addig mi elmondhatjuk, hogy Magyarországon soha annyian nem dolgoztak a kommunizmus bukása óta, mint jelenleg. 2010-ben, amikor elkezdtünk kormányozni, 1,8 millió adófizető volt az országban, ma pedig ez a szám 4,7 millió. Míg a világ országai azért küzdenek, hogy visszatérjenek a válság előtti teljesítményükhöz, addig Magyarország a nyárra elérte a járvány előtti gazdasági teljesítményének mértékét. Soha akkora negyedéves gazdasági teljesítmény nem volt Magyarországon, mint idén a második negyedévben, ami 18 százalék.

– Európában az energiaárak egyre nőnek, energiaválság van. A magyar kormány alacsonyan tartja az energiaárakat, de mindez meddig tartható?

– Nézze, egy biztos: amíg mi kormányzunk, nem engedjük meg, hogy a háztartások, a családok számára növekedjenek a rezsiköltségek. Azt tudjuk, hogy a másik oldal mit gondol erről, hiszen ők követelték a piaci árakhoz történő igazítást. Emlékezhetünk a 2010 előtti időszakra, amikor tucatnyi alkalommal emelték a gáz, a villany, a víz árát, amit mi nem engedünk. Nagyon sok európai hiba vezetett el odáig, hogy ma az egész kontinensen egy válsághoz hasonló helyzet állt elő az energiaellátásban. Kifejezetten rövidlátó, ideológiai alapú döntések születtek. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnökének stratégiája gyakorlatilag a tönk szélére sodorta az európai energiaellátás kiszámíthatóságát.

Itt lenne az ideje egy kis önrevíziónak Brüsszelben.

Mi, magyarok elvégeztük a házi feladatunkat, hiszen néhány hete megkötöttük az orosz Gazprommal azt a megállapodást, amely másfél évtizeden keresztül garantálja a biztonságos gázellátást Magyarország számára. Olyan áron kapjuk a gázt, ami lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek a megtartását. Nyolcvankét százalékra feltöltöttük a magyar gáztározókat, épül a paksi atomerőmű következő üteme. 2029-re a teljes magyar villamosenergia-ellátásnak hetven százalékát tudjuk majd saját magunk fedezni az atomerőmű termeléséből.

– Ukrajna kifogásolta az orosz–magyar gázszerződést, de a vitában az Európai Bizottság egyértelműen Magyarországnak adott igazat.

– Minden egyes országnak a szíve joga azzal megállapodni az energiaellátásáról, akivel csak akar. Ez egy szuverenitási kérdés, az ukránoknak semmi közük nincs ahhoz, hogy Magyarország hogyan biztosítja a saját energiabiztonságát. Felháborítónak tartom, hogy egyáltalán meg mertek találni minket ebben a kérdésben. Az pedig végképp kiábrándító, hogy egy nem európai uniós tagország az Európai Bizottsághoz fordul, hogy egy uniós tagország miképpen biztosítja saját magának az energiaellátását. Az Európai Bizottság teljes egészében nekünk adott igazat, hiszen teljesen jogszerű, amit Magyarország tett, az ukránoknak nincs miért panaszkodni. Az eladó dönti el, hogy milyen útvonalon szállítja a gázt, mi pedig a vásárlók vagyunk, nem az eladók.

Két lehetőségünk volt: vagy azt mondjuk, hogy köszönjük, nem kérjük és most mindenki fázhatna, vagy azt mondjuk, hogy megvesszük.

Az új útvonalon, amin az oroszok Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül szállítanak, egy teljesen új, modern, megbízható infrastruktúra épült ki. Az ukránok pedig hosszú évtizedek óta nem nyúltak a saját gázvezetékrendszerükhöz. Mi jól döntöttünk, és a döntésnél csak a magyar emberek érdekeit tartottuk szem előtt.

– A migrációs kérdésekben azonban vannak vitáink az Európai Unióval. Közeledtek-e az álláspontok, lát-e megnyugtató válaszokat az unió részéről?

– Egyáltalán nem, sőt csak aggodalomra okot adó reakciókat látok. Európát gyakorlatilag bekeríti a migrációs nyomás. A múlt héten jártam Tádzsikisztánban, ahol a külügyminiszterük elmondta, hogy Afganisztánból napi szinten 30–35 ezren indulnak meg már most, annak ellenére, hogy az Afganisztán körüli országok – kevés kivétellel – zárva tartják a határaikat. Ehhez képest az európaiak azt akarták, hogy nyissák meg az afgánokkal szomszédos országok ezeket a határokat. Teljesen elmeháborodott ötletek merülnek fel ebből a szempontból is. Ez a napi 30–35 ezer ember nyilvánvalóan Európa irányába jön, dél-keleti irányból, a Nyugat-Balkánon keresztül és erősíteni fogja a migrációs nyomást, ami már keleti irányból, Belaruszon keresztül is érzékelhető.

Nemrég jártam Németországban is, ahol a baden-württenbergi migrációs miniszter külön köszönetet mondott azért, hogy Magyarország visszatartja a nyomást délkeleti irányból, mert keleti irányból már ők is szembesülnek a bevándorolni szándékozó migránsokkal.

Mindaddig nem lesz megnyugtató a helyzet, amíg az európai intézmények az NGO-k álláspontját fújják, akik azt mondják, hogy a határvédelem emberi jogi kérdés. Ez egy butaság: mert a határvédelem az biztonsági kérdés. Egy országnak meg kell tudnia védeni a saját határát, hogy biztonságban tudja a saját polgárait, a saját területét.

– Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatának jövőjét miként látja?

– Mi erős Európai Uniót és erős Magyarországot akarunk. Ugyanakkor nagy viták vannak az Unióban, hogy hogyan lehet újra megerősíteni az Európai Uniót. Szerintem csak úgy lehet, ha magukat az uniós tagországokat erősítjük. Ha gyengék az uniós tagországok, azokból nem lehet erős Európai Uniót csinálni, de erős tagországokból lehet. Nagyon fontos, hogy azokat a hatásköröket, amelyek most a tagországoknál vannak, azokat tudják megtartani. Bebizonyosodott, hogy számos fontos kérdésben – főleg a világjárvány alatt – sokkal jobban működtek a tagállami megoldások, mint egyes intézményi válaszok Brüsszelből. Ez a vita itt lesz velünk a következő időszakban is, mert vannak, akik egyfajta Európai Egyesült Államokat akarnak. Mi ezzel szemben viszont azt szeretnénk, ha erős, szuverén országokra épülő, erős integráció lenne az Európai Unió.

Mindenki oltassa be magát!

– Itt van a koronavírus-járvány negyedik hulláma, sajnos ismét emelkedésnek indult a fertőzöttek száma. Mit javasolna azoknak, akik még nem vették fel a védőoltást?

– Akik be vannak oltva, megnyugodhatnak, mert ők biztonságban vannak, de akik nincsenek beoltva, nekik van okuk az aggodalomra. Jó lenne, ha ők is beoltatnák magukat. Több mint 10 millió adag oltóanyag áll rendelkezésre, mindenkit be tudunk oltani. Ha valaki most regisztrál az oltásra, akkor néhány napon belül meg is kapja. Néhány percet kell arra szánni, hogy mindenki biztonságban tudja az életét. Nem nagyon értem, hogy dacára annak, hogy van elég oltóanyag, hogy világos, hogy mi a következménye annak, ha valaki nincsen beoltva, hogy mindenki látja, hogy mi van azokban az országokban, ahol alacsony az átoltottság, még mindig vannak jó páran a honfitársaink közül, aki nem akarják felvenni az oltást. Nagyon kérek mindenkit, hogy tegyék meg, mert nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem a többieket is. Magyarországon mi nem a korlátozásokban, hanem az oltásban hiszünk. Köszönjük annak a nagyjából hatmillió embernek, akik felvették az oltást, és nagy tisztelettel kérjük azokat, akik még nem tettek így, hogy regisztráljanak, oltassák be magukat. Ők is sokkal nyugodtabbak lehetnek, és mindenki sokkal nyugodtabb lehet.

 

Ezek is érdekelhetik