Egyre több költöző madár vészeli át hazánkban a telet

Az elmúlt évtizedekben egyre több vonuló madárfaj egyedeit figyelték meg télen is Magyarországon, ennek okairól kérdeztük Somogyi Júliát, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi referensét.

– A hazai madárfajok 80 százaléka vonul évente délre a hideg időszak elől. Néhányan csak Európa mediterrán régiójáig, páran pedig akár Dél-Afrikáig is elrepülnek ilyenkor. Néhány madárfaj alkalmazkodik a környezethez, és az időjárástól vagy a táplálék mennyiségétől függően inkább maradnak a költőterületen, vagy költöznek melegebb vidékekre. Mások egy úgynevezett „belső óra” alapján minden évben nagyjából ugyanakkor indulnak el a telelő területekre, és a megszabott útvonalakon közlekednek. Ez utóbbiak közé tartozik például a fehér gólya is. Köztük is vannak azonban olyanok is, amelyek inkább kockáztatnak és megpróbálkoznak az átteleléssel. Amennyiben ez sikeres, és a gólya átvészeli a telet, nagyobb eséllyel fog a következő évben is maradni – mondta el Somogyi Júlia.

Mint megtudtuk, a madarak téli vonulásának oka elsődlegesen nem a hideg, hanem a táplálékhiány, hiszen a hideg hatására jelentősen csökken a rovarok és más prédaállatok mennyisége, a hó pedig a magvakat, növényi táplálékot is betakarhatja.

– A klímaváltozás hatására csökkent a kemény fagyos időszakok hossza, rövidebb időre fagynak be a természetes vizek, és kevesebb hó esik. Sok – egyébként vonuló – madár ki tudja ezt használni, és valamilyen télen is fellelhető táplálékforrást keres. A gólyák például nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, azonban emellett nagyon sokféle táplálékot, kisrágcsálókat, hüllőket, békákat, halakat és dögöt is elfogyasztanak. Télen a hiányzó rovarokat pockokkal és egerekkel, halakkal, vagy a hulladéklerakókon talált élelemmel helyettesíthetik – mondta el a szakember, aki hozzátette, hogy más vonuló fajok, például egyes rovarevő énekesmadarak esetében is előfordul áttelelés. Ők gyakran a városokba költözve az ember által létrehozott táplálékforrást, például a sövényként ültetett cserjék és futónövények termését, vagy az etetőkre kihelyezett eleséget fogyasztják.

Somogyi Júliától megtudtuk, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több vonuló madárfaj egyedeit figyelték meg télen is Magyarországon. A gémfélék közül például a nagy kócsag és szürke gém, a vágómadárfélék közül a barna rétihéja, az énekesmadarak közül pedig az erdei szürkebegy, házi rozsdafarkú, cigánycsuk, barátposzáta és csilpcsalpfüzike esetében egyre gyakrabban találkozhatunk áttelelő példányokkal.

Elsősegély jellegű etetés, ha baj van

Fontos megértenünk és elfogadnunk, hogy a fehér gólyáknak alapvetően nincs szükségük emberi segítségre az átteleléshez. Az elmúlt évekre jellemző téli időjárási körülményeknek köszönhetően szerencsére elegendő mennyiségű táplálékhoz jutnak. Ezért általánosságban inkább kerülendő a gólyák etetése, hogy ne váljanak függővé az emberi etetéstől.

– Nem árt tudnunk, hogy a hirtelen bekövetkező, szokatlannak számító nagy hidegek viszont felkészületlenül érhetik a gólyákat, és amennyiben a vastag hótakaró miatt hosszabb ideig nem találnak élelmet, legyengülhetnek. Ebben az esetben már szükségük lehet emberi beavatkozásra, átmeneti etetésre – hívta fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.

Különböző veszélyek leselkednek a madarakra

A költöző madarakra számos veszély leselkedik a vonulás során.

– A telelőhelyekig megtett több ezer kilométeres utazás során a fárasztó repülés, szűkös energiaraktárak, viharok és ragadozók miatt sok madár pusztul el. Emellett különböző emberi tényezők is befolyásolják túlélésüket. Az illegális vadászat, a mérgezések, a madarak által ismert pihenő- és táplálkozó területek megszüntetése és a klímaváltozás hatásai olyan veszélyt jelentenek számukra, amelyre nem tudnak felkészülni, és sokszor alkalmazkodni sem tudnak ezekhez – mondta el Somogyi Júlia.

A vonulása előnyei és hátrányai

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi referense az ittmaradás előnyeiről és hátrányairól is beszámolt.

– Az áttelelő egyedek legnagyobb előnye feltehetően a vonulás kockázatainak elkerüléséből származik. Emellett a fészkelőhely kiválasztásánál, elfoglalásánál is előnyre tesznek szert, hiszen mielőtt fajtársaik hazatérnének, ők már felmérhetik és őrizhetik a legjobb fészkeket, területeket.

A helyben maradó példányok valószínűleg jobban tudnak reagálni a klímaváltozás következtében egyre kiszámíthatatlanabb tavaszi időjárásra,

így a fiókanevelés kezdetét rugalmasabban alakíthatják a táplálékforrás elérhetőségéhez – mondta el a szakember.

– Természetesen a helyben maradás is kockázatokkal jár. Új típusú táplálékforrásokat kell felderíteni, a lombhullás után kevesebb búvóhely áll rendelkezésre, és az alacsony hőmérséklet miatt gyorsabban fogynak a madarak energiatartalékai is. Ha kemény a tél, akkor a vastag hótakaró sodorja veszélybe a madarak túlélését, továbbá a télen is aktív ragadozó madarak és emlősök az itt telelő zsákmányállatokra vadásznak.

Miként ellenőrizhető a gólyák fizikai állapota?

Ha látunk egy fekvő vagy furcsán mozgó madarat, könnyen ellenőrizhetjük a egészségi állapotát.

– A gólyák és más kifejlett madarak fizikai állapotát legegyszerűbben a röpképesség megállapításával ellenőrizhetjük. Ha a madár a közeledésünkre nem repül el, csak néhány métert tud megtenni, esetleg megfogni is hagyja magát, akkor segítségre szorul. Ha viszont repül, mozgása normális, akkor nem szükséges beavatkozni, az egyed egészséges – mondta el Somogyi Júlia.

Kinek szólhatunk beteg, sérült madár esetén?

Nem árt tudunk, hogy ha sérült vagy legyengült madarat találunk kihez tudunk segítségért fordulni.

– Fontos hangsúlyozni, hogy egészséges fiókákat, növendék fiókákat csak abban az esetben szabad mentőközpontba vinnünk, ha közvetlen veszélyben vannak, hiszen ők egy bizonyos idő után a földön, bokrok alján nevelkednek, önállósodnak, válnak röpképessé – hívja fel a figyelmet Zomboryné Polyák Irén a Kecskeméti Vadaskert igazgatóhelyettese. – Amennyiben sérült állatot, madarat találunk és van rá lehetőségünk, akkor vigyük be a Kecskeméti Vadaskert Mentőközpontjába (telefonszám: 0670/453-9140 nyitva tartási időben), vagy hívják a Kiskunsági Nemzeti Park Őrszolgálatát a 0630/555-6171-es telefonszámon.

A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai a sérült állatokat a Kecskeméti Vadaskert Mentőközpontjába szállítják be, ahol soron kívül fogadjuk, és ellátjuk őket.

Több éve mentik a madarakat

A Kecskeméti Vadaskert már több, mint 20 éve végez közhasznú, karitatív állatmentő tevékenységet, azzal a céllal, hogy a sérült, legyengült, a természetben vagy a településeken talált állatokat befogadja, gyógyítsa, majd gondoskodjon a további sorsukról. Az állatkert fogadja a védett és fokozottan védett állatok mellett az egyéb, nem védett állatokat is. A 2000-es évek elején megépült egy madárkórház is, ahol évente több, mint 70 különböző madárfaj egyedeit gyógyítják meg.

– Leggyakrabban gólyafélék, gémfélék, ragadozó madarak (vágómadár félék és bagolyfélék), énekesmadarak, harkályfélék kerülnek be a vadaskertbe – mondta el a Kecskeméti Vadaskert igazgatóhelyettese.

– Legtöbbször legyengült, áram ütött, elgázolt vagy ablaknak repült madarakat látunk el.

A vadaskert munkatársai lelkiismeretesen és szakszerűen gondoskodnak a sérült állatokról.

Mi történik a mentett madarakkal?

– A beérkezett sérült állatok közül előfordul, hogy néhányat már pár napos kezelés után vissza lehet engedni a természetbe, de előfordul, hogy több hétig, több hónapig is eltart a gyógykezelés és a gondozás, mire repatriálhatóvá válik az egyed – osztotta meg a tapasztalatokat Zomboryné Polyák Irén. Extrém esetben akár másfél évbe is telhet, mire egy madarat biztonsággal szabadon lehet engedni. A vadaskert arról is gondoskodik, hogy a madarakat speciális műtétekre tovább szállítsa a Hortobágyi Madárkórházba vagy a Fővárosi Állatkert Mentőközpontjába.

– A mentett, felgyógyult állatok egy részét megfelelő élőhelyen szabadon engedjük, más részüket a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai gyűrűzést követően visszaengedik a természetbe. Ha a madarak maradandó sérüléseik miatt nem tudnának a természetben jó eséllyel táplálékot szerezni, repülni, tájékozódni vagy védekezni, akkor ezek az egyedek a Kecskeméti Vadaskert vendégszeretetét élvezhetik életük végéig – mondta el a vadaspark igazgatóhelyettese.