Az aktív idősödés támogatásával a társadalmat is szolgálja a CédrusNet

Drasztikusan megváltoztak napjainkra a tanulás-munka-nyugdíj életszakaszok, az átlagéletkor növekedésével egyre jobban eltolódnak. Az idősödés ma az egyik legnagyobb problémakör a világon, nem csoda, hogy az ENSZ a mostanit az idősödés évtizedének kiáltotta ki.

Egyre több az olyan társadalom, ahol a 65 éven felüliek aránya meghaladja a 25 százalékot, és a szervezet szerint ez a mutató a következő évtizedekben meg fog duplázódni.

Hazánkban is hasonlóak a tendenciák, az idősödők aránya 40 százalékkal nőhet az elkövetkező húsz évben.

Egyértelmű, hogy ez hatással lesz az egészségügyre, a szociális szférára, a társadalombiztosításra, a nyugdíjrendszerre, a munkaerőpiacra, az oktatásra, azaz szinte a társadalom minden nagyobb alrendszerére.

Az aktív idősödős a cél

– Hihetetlenül fontossá vált, hogy ezekkel a változásokkal kiemelten foglalkozzunk, és elébe menjünk a problémáknak. Azt szeretnénk tudatosítani, hogy az ötveneseket, hatvanasokat, sőt a hetveneseket sem szabad idősnek tekinteni, olyanoknak, akikkel ne kellene foglalkoznia a társadalomnak. Sőt, éppen az említett trendek miatt különösen nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy közülük a lehető legtöbben aktívak maradjanak, mert szükség van a tapasztalatukra, tudásukra, akár munkavállalóként, akár segítő önkéntesként – véli Molnár Szilárd, a CédrusNet Kecskemét Program szakmai vezetője.

Hozzátette: egyelőre a megfelelő kifejezés is hiányzik a célcsoportjukra, mert az „időst” mindenképpen kerülnék, a „szenior” pedig kicsit furcsán hat a magyar nyelvben. A legmegfelelőbbnek így egyelőre az idősödő tűnik (a WHO, az Egészségügyi Világszervezet az áthajlás korának nevezi az 50 és 60 közötti életszakaszt).

A CédrusNet hívószava, kiemelt célja az aktív idősödés, ezt próbálják Kecskeméten megvalósítani, a nemzetközi kezdeményezéseket is figyelve. Az aktivitásra van egy index, mely magában foglalja az idősödők foglalkoztatását, társadalmi részvételét, a független, egészséges és biztonságos élet lehetőségét, valamint az egyéni képességet és a támogató környezet aktivitását. Az utolsó, 2018-as adatfelvétel szerint az Európai Unió 28 tagállama közül a 26. helyen álltunk, különösen az önkéntesség, a fizikai aktivitás, a társadalmi kapcsolatok és a tanulási képesség növelése terén állt rosszul Magyarország. Jó hír, hogy ezeken a területeken a kecskeméti CédrusNet viszont igen erős.

Új üzenetek kellenek a hasznosságélmény megtalálásához

– Ennek az eredménynek, véleményünk szerint, egyértelműen az az oka, hogy a korosztály felé nincsenek megfogalmazva üzenetek, hogy mi a társadalom elvárása az idősödőkkel szemben, mit tudunk nekik kínálni az idő hasznos eltöltésére, milyen segítséget kaphat, ha szeretne tanulni. Munkahelyi programok sem igazán léteznek a nyugdíjba vonuló kollégák esetleges továbbfoglalkoztatására valamilyen új szerepkörben, amely a kreatív energiáit, tanulási vágyát előhozza. Még mindig abban gondolkodunk, hogyha valaki ledolgozta a 40–45 évét, pénteken még bemegy az üzembe, irodába, hétfőn meg már nem. Ez teljesen rossz modell, mert ugyan lehet, hogy a nyugdíj első hónapjait a legtöbben élvezik, de aztán sokan elgondolkodnak: mi lesz az előttük álló, remélhetőleg minél több esztendőben, mit fognak csinálni?

Szeretnénk tudatosítani, hogy ötven fölött még jó húsz-huszonöt évre kell tervezni

– folytatja Molnár Szilárd.

Hangsúlyozza: az idősödőkre nemcsak a már most is jelentkező, később vélhetően még súlyosabbá váló munkaerő­hiány miatt lesz szükség. A 60 év fölött egészségben eltöltött évek számát (ezen mutató terén szintén rosszul áll hazánk) csak úgy lehet növelni, ha a nyugdíjasoknak megvan az a jó érzésük, hogy hasznosak a társadalomnak, a helyi közösségnek és a családnak. Különösen azért fontos ez, mert a nyugdíjba vonulással megváltozik az ember státusza, és könnyen úgy érezheti, már nem kell a munkaerőpiacon, és már a gyermekei, unokái is jól boldogulnak nélküle. Az új szerepek, a hasznosságélmény megtalálásához viszont új üzenetek, programok kellenek.

Nem késő új karrier beindításában gondolkodni

A CédrusNet Kecskemét Program szakmai vezetője annak a – megfogalmazása szerint – kényelmi állapotnak a csalóka voltára is szeretné felhívni a figyelmet, amelybe sokan ötvenes éveikben kerülnek. Karrierjük csúcsára érnek, szakmájukhoz nagyon jól értenek, és leállnak a tanulással, képességeik fejlesztésével. Pedig pont ekkoriban érdemes elgondolkodni egy esetleges új, második vagy akár harmadik karrier beindításában.

– A statisztikák szerint a ma munkaerőpiacra lépő fiatalok legalább húsz alkalommal változtatnak munkahelyet, ebben minimum három-négy karrier kiépítése benne van. Ezt a szemléletet, rugalmasságot kell elsajátítania a mi korosztályunknak, hogy bátran kezdjenek el új dolgokat tanulni, akár olyat is, ami gyerekkori álom volt, de soha nem jutott rá idő – emeli ki Molnár Szilárd. Kecskeméten a szupernagyi- és az időslátogató-képzéseikre sok olyan jelentkező akadt, aki világéletében mást csinált: bíróként, pedagógusként, mérnökként vagy közgazdászként dolgozott, de már szeretne valami mást csinálni.

Tapodi-Szabó Annamáriától, a CédrusNet Szenior Tudásbank szakmai koordinátorától megtudjuk:

programjaikkal szeretnék felkészíteni az ötven fölötti korosztály arra nyitott tagjait a karrierváltásra.

Ez alatt nemcsak egy teljesen új szakma kitanulását értik, hanem azt is, ha valaki az eddigi hivatását szeretné folytatni, csak más formában – mondjuk egy iskolai tanár vállalkozóként, magántanárként.

A Második karrier sorozat májusban indult, és többfajta programot kínál. Egyrészt személyes példákon, élettörténeteken és tapasztalatokon keresztül mutatják be, milyen az, amikor valaki egy teljesen más munkába kezd. Teszik mindezt azzal a nem titkolt céllal, hogy az érdeklődőket motiválják, felkészítsék a változtatásra. Azoknak, akik szeretnének mélyebben elmerülni egy témában, workshopot is tartanak.

Az énmárka felépítése mellett téma volt már az önismeret, az élettapasztalatok hasznosítása, de lesz még szó a kudarcok feldolgozásáról, a kiégésről, az életközépi válságról, az új célok megtalálásáról és az álláskeresésről, önéletrajzírásról, az állásinterjúról is. Annamária hozzátette: természetesen figyelik a visszajelzéseket, és az igényekre is tekintettel vannak az előadók meghívásakor, így hamarosan a vállalkozóvá válás is napirendre kerül.

A CédrusNet munkatársai úgy látják, hogy a kecskeméti ötvenesek-hatvanasok jó részében megvan a tanulási vágy.

A korosztály digitális kompetenciáinak fejlesztése kiemelt céljuk, és ennek eléréséért aktívan tesznek is. Egy pályázat keretében a Kápolna utcai CédrusNet-irodában digitális oktatótermet szerelnek fel, és itt zajlik majd az idősödők oktatása egy kifejezetten részükre írt tananyaggal. A Neumann János Egyetemmel pedig együttműködési megállapodást kötöttek egy korbarát egyetem kialakítására, ami annyit jelent, hogy az egyetemet is ösztönöznék, a képzések terén gondolkodjanak az idősödőkben is.