A lakókra bízzák, mi legyen: bukkanó, terelősziget vagy egyirányúsítás

Jó hatvanan vettek részt a Sipos László tanácsnok, önkormányzati képviselő által összehívott hétfői lakossági fórumon, melyet a Melinda parkban tartottak. A nagynak mondható érdeklődés is jelzi, hogy sokakat érzékenyen érint a városrész legnagyobb közlekedési problémája, melyet sok kecskeméti is nagyon jól ismerhet. A Könyves Kálmán körút (volt Bajnok utca) és a Wéber Ede utca (Helvéciai út vagy a Google térkép szerint Korhánközi utca) kereszteződéséről van szó, ahol csúcsforgalomban szinte képtelenség balra kikanyarodni a körútra, így az autók hosszan feltorlódnak. Vagy – és ez a lakók igazán nagy problémája – a dugóba kerülők az araszolás helyett lekanyarodnak a Wéber Ede utcába csatlakozó kis utcákba (Kisdobos, János vitéz, Nomád, Csárda, Róna), ami természetesen igencsak megzavarja az ott élők nyugalmát. Az önkormányzathoz sok panasz érkezett emiatt, főleg a Róna utcából, erre reagálva szervezte meg Sipos László a fórumot.

Mint a képviselő elmondta, a városüzemeltetési osztály több javaslatot kidolgozott, és elképzelése szerint utcánként egy-egy személynek célszerű lenne összegyűjteni a véleményeket, mely megoldást tartják legjobbnak a lakók.

Hozzátette azt is, ő már tizenöt éve szorgalmazta, hogy épüljön egy Kiskecskemétet és a Szeleifalut délről elkerülő út, amely az 52-est, az Izsáki utat kötné össze az 541-essel (Halasi út körúton kívüli szakasza), de ez nem valósult meg, most pedig 3,5 milliárd forintba kerülne. Sipos László később azt is kijelentette: Kecskemét elmúlt tíz éves ipari fejlődésének legnagyobb vesztese a Szeleifalu a közlekedési gondok miatt, és véleménye szerint a befolyó adóbevételekből ezt a hátrányt kompenzálni kellene.

A megjelentek egy négyoldalas tájékoztató anyagból megismerhették az önkormányzat megoldási javaslatait arra, hogy miként lehetne a kisutcák átmenő forgalmát minimálisra csökkenteni. Az egyik felvetés az utcák Wéber Ede utca felőli csatlakozásánál 4x4 méteres íves küszöbök építése, egy másik pedig terelőszigetek kialakítása. Mindkettő alaposan lelassítaná az autókat, és elvehetné a sofőrök kedvét, hogy erre kerüljenek. Falu György alpolgármester azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a „fekvőrendőrökön” áthajtó járművek nagy zajt okoznak, pláne, ha az autó mögött utánfutó is „csörömpöl”. Felvetődött még az egyirányúsítás is, mint lehetséges megoldás, bár ezzel csak annyival javul a helyzet, hogy az átmenő forgalom az öt utca helyett csak kettőre vagy háromra zúdul reggel, a délutáni csúcs pedig a maradékra.

Falu György szerint az lenne az ideális, ha a déli iparterület nagyobb cégeihez tartó teherautók és a munkavállalók autóikkal az 52-es-M5-ös-54-es útvonalat használnák, megkímélve a lakott területeket,

de ez nem történik meg, pedig egy egyéves megyei matrica csak 5 ezer forintba kerülne, melyet a cégek béren kívüli juttaásként adhatnának munkavállalóiknak. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a csomópont körforgalommá alakításának ötletével megkeresték a Magyar Közút Zrt.-t (hozzájuk tartozik a Könyves Kálmán körút), de a járvány ezt az egyeztetést is lelassította – bár nincs elfelejtve.

A fórum résztvevői közül jópáran hozzászóltak a témához. Volt, aki szerint a terelőszigetekhez nem lennének elég szélesek az utcák, hiszen két autó is csak bajosan fér el egymás mellett – erre Falu György úgy reagált, pont ez lenne a lényeg, hogy konfliktushelyzetek adódjanak, és emiatt akik eddig használták, leszokjanak a kerülőutakról.

Szóba került még az is, hogy miért nincs gyalogos átkelő a Könyves Kálmán körúton, a Tesco áruházzal szemben, hiszen mivel nem akarnak a volt Hullám vendéglőig elsétálni, sok gyalogos kísérletezik itt a veszélyes átkeléssel, gyakran anyukák babakocsival. Nem kellene megvárni, míg valakit halálra gázolnak – fogalmaztak többen. Az önkormányzat munkatársai erre egyrészt azzal reagáltak, hogy egy átkelőhely létesítése nem annyiból áll, hogy felfestik a csíkokat, hanem számos előírásnak kell megfelelni, hogy a közlekedési hatóság megadja az engedélyt, különösképpen a megvilágítás terén. Sipos László egyetértett a kéréssel, de újfent hangsúlyozta: ezen a helyszínen az önkormányzatnak nincs döntési joga, mert a Magyar Közúthoz tartozik az út.

Más hozzászólók azt kifogásolták, hogy a Kiskőrösi út nincs kivilágítva, és hogy nincs a szélén járda. Kritika érte a kivilágítatlanul közlekedő kerékpárosokat, és az is népszerű téma volt, hogy hiába tesznek ki harmincas táblákat, és a rendőrkapitány hiába küldi ki kollégáit traffipaxozni a lakók által panaszolt helyszínekre, ettől a gyorshajtás mint jelenség nem fog megszűnni.

Végül Sipos László javaslatát megfogadva minden utcából jelentkezett egy-egy lakó, aki az elkövetkező egy hónapban összegyűjti a véleményeket, melyeket aztán a polgármesteri hivatalhoz nyújt majd be a képviselő.