Kitelepítik a varjakat az Árpádvárosból Kecskeméten

– Tavaly nyáron kerestek meg a környék lakói, hogy nyitott ablak mellett nagyon nehezen tudnak pihenni, hajnalban pedig felébrednek, olyan hangosan kárognak a varjak, főleg a költési időszakban – mondta el hétfőn a baon.hu-nak Király József, az Árpádváros önkormányzati képviselője (Szövetség a Hírös Városért Egyesület).

A panaszok miatt a képviselő az önkormányzathoz fordult, majd közös helyszíni bejárásra hívta a közös képviselőket, és egyeztetett a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel is. Az egész folyamat koordinálását innentől kezdve a Városüzemeltetési Kft. vette át, amely a képviselő szerint kiváló munkát végzett.

Kovács Réka parkfenntartási csoportvezető is felvette a kapcsolatot a Nemzeti Parkkal, majd a megyei kormányhivatal természetvédelmi osztályának írt, ugyanis csak a kormányhivatal engedélyével történhet a védett állatok közé tartozó vetési varjak fészkének eltávolítása, és csakis a költési időszakon kívül, tehát február 15-e előtt (február 15. és július 15. között van a költési idő, most még tehát éppen időben végzik a műveletet). A kormányhivatal kiadta a hatósági határozatot, azzal együtt, hogy a fészkeket a szakemberek útmutatásainak megfelelően lehetőleg egyben kell leszedni a fákról, és aztán a külterületen újra kihelyezni.

A Városüzemeltetési Kft. munkatársai emellett a tér fáinak ifjító metszését is elvégzik, levágják a korhadt, száraz, vagy már eltörött, lógó ágakat, ezzel is tudják kicsit késleltetni a varjak visszaköltözését. Kovács Rékától megtudtuk, összesen négy varjúfészket költöztetnek el, emellett levettek még négy örvösgalamb fészket is.

Király József hozzátette: sajnálatos helyzet állt elő, de a lakók érdekében hozzá kellett nyúlni a varjak költőhelyeihez. Emlékeztetett rá, hogy korábban is volt már példa ilyen akcióra a Széchenyivárosban, de nincs semmi garancia arra, hogy a varjak – amelyek rendkívül okos állatok – nem fognak visszatérni az Árpádvárosba.

– Több oka van, hogy a varjak beköltöztek a városba, többek között az elmúlt időszakban a város környéki szántóföldeken végrehajtott iparosítás is erre szorította őket, így tudnak élelemhez jutni. Hétfőn elindítottuk a kitelepítésüket, de emellett még számos más feladat vár az önkormányzatra és ránk, képviselőkre is, így például a város környéki fásítás, amely nemcsak azért fontos, mert így fészkelőhelyeket teremtenénk a varjaknak, hanem a levegő minőségének javítása szempontjából is elengedhetetlen – vélekedett a képviselő.

Az ember saját maga üldözte a varjakat a városba

A Kiskunsági Nemzeti Park honlapjáról kiderül: a vetési varjak eleinte nagyobb kolóniákban költöttek és csupán kis hányaduk fészkelt kisebb csoportokban vagy az emberi települések területén. A ’80-as évek viszont célzottan gyérítették őket, emiatt 980 és 1984 között, tehát mindössze 4 év alatt a telepek száma 34 százalékkal csökkent, míg a fészkelő állomány 53 százalékkal fogyatkozott meg. A nagy kolóniák elkezdtek összeomlani és a madarak kisebb telepekre kényszerültek. Mivel mérgezésük ezután is folytatódott, a ’90-es évek közepére a vetési varjú hazai állománya az egykori 300.000 párról csupán 30.000 párra, tehát mindössze a 10 százalékára zsugorodott.

Bár a vetési varjút 2001-ben törvényes oltalom alá helyezték, védett lett, illegális gyérítése, valamint az élőhelyeinek csökkenése továbbra is folytatódik, ezért az állományának mérete jelenleg 18500-23500 pár körül stagnál. A folyamatos emberi pusztítás hatására a fészektelepek felaprózódtak, nagyrészt megszűntek és ez arra kényszerítette a varjakat, hogy az emberi településeken keressenek menedéket. Fészektelepeik megfogyatkozása olyan más védett madárfajok fészkelési lehetőségeit és ennek következtében az állományát is csökkenti, melyek előszeretettel használják a vetési varjak felhagyott fészkeit. Ilyen a kék vércse, a vörös vércse és erdei fülesbagoly.

A varjak a rendszeres mérgezések és a közvetlen zavarás elől szinte menekülésszerűen költöztek az emberi települések közelébe, városi parkokba, temetőkertekbe, ahol erősen korlátozott a mérgek és lőfegyverek használata. Nem beszélve arról, hogy az itt található lakossági hulladék terített asztalt is jelent nekik. A jelenlegi konfliktusok tehát elsősorban a folyamatosan tetten érhető emberi hibáknak és félreértéseknek köszönhetőek, amikkel szabályszerűen beüldözték a varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.