A cigánycsuk hívja fel a figyelmet a környzetvédelemre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szavazásán végül legtöbben a cigánycsukra voksoltak.

Egyébként mindhárom madárfaj előfordul mezőgazdasági területeken, így az év madara kapcsán mindenképpen fokozott figyelmet tudnak fordítani a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldások bemutatására – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park.

A cigánycsukról

Ez a madár veréb nagyságú. A nászruhás hímet könnyen fel lehet ismerni, hiszen feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A bakok feketék, míg a tojók barnák, a begyük és a mellük halvány rózsaszínes, a nyakuk fehér foltjaik, mintha el lennének mosódva.

A cigánycsuk a sík, domb- és hegyvidékek nyílt, bokros területeinek, mezőgazdasági területeinek jellegzetes madara. A zárt erdőket és a monokultúrás agrártájat nem kedveli. A Kiskunságban is gyakran megtalálhatjuk magas bokrok, kóró, vagy kerítésoszlop tetején üldögélve. A földön keresi táplálékát, mely leginkább apró rovarokból, pókokból, hernyókból áll. A fészkét is a földre rakja. A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint a 195-210 ezer párra tehető hazai állománya, mely 1999-2019 között drasztikusan, 54 százalékkal csökkent.

Fontos, hogy védjük a világ természetvédelmi értékeit!

A Kárpát-medence több olyan madárfajnak ad otthont, amelyek mezőgazdasági területekhez kötődnek szaporodásuk, vagy táplálkozásuk időszakában. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a fajok csak a művelt területeken tudnak élni, hiszen jól tudtak alkalmazkodni az eredeti élőhelyükön bekövetkezett akár drasztikus változásokhoz is.

Sajnos az évek múlásával hazánkban is egyre kevesebb élőlényt fedezhetünk fel, ezért is fontos, hogy védjük világ természeti értékeit.

Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy, vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme – írja a knp.hu.

Bács-Kiskun megyében több természetvédelmi terület is megtalálható:

Az intenzív művelés kisajátítja a területet

A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív mezőgazdasági kultúrák élőhely-átalakítása nem csak a cigánycsukra, hanem minden agrár-élőhelyhez kötődő fajra negatívan hat – hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park.

Bár több faj remekül tűri a változó körülményeket, mégis minden élőlénynek van egy tűrőképességi határa. Manapság már az útszegélyt és árokpartot is megműveljük, de sokszor annak intenzív, kényszerű karbantartása – például a kaszálás, szárzúzás, égetés, gyomirtás – miatt a legtöbb faj számára alkalmatlanná válik az élőhely.

A szántóföldi művelés során napjainkban már általánosan alkalmazott kémiai anyagok közvetett módon szintén hozzájárulnak a sokféleség csökkenéséhez. Hiszen a gyomirtók, rovarölők, műtrágyák használata az agrár-ökológiai rendszerek „láthatatlan” szereplőit, az ízeltlábúakat, talajban élő gerincteleneket tüntetik el. A rájuk épülő táplálék-hálózatok összeomlására a jól érzékelhető, úgynevezett indikátor fajok fogyatkozása hívja fel a figyelmet a nemzeti park.

Természetvédelem és gazdálkodás – együtt is lehetséges

Azért hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni, melyek a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazhatóak – javasolják a szakemberek. Ilyen például a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyása, ezen szegélyélőhelyek területének növelése, a gyepek és gazosok égetésének tiltása.