Adventre készült el kápolnájával Szabó Jenő

Rendszeresen látogatják feleségével közösen a hazai Mária-­kegyhelyeket, leggyakrabban Máriagyűdre mennek. Szabó Jenőtől azt is megtudtuk, hogy a kápolna megépítésének terve régóta érlelődött benne, de csak idén ősszel, apró lépésekben kezdte megvalósítani saját emlékhelyét, amit feleségével, Ilonával közösen terveztek. Mint mondta, számos tervrajz született, mire a végső változat megvalósult. A kivitelezésben gyermekei is segítették.

– Azt hiszem, hogy most itt állhatok, az nagyban köszönhető a Szűzanyának is. Ezzel a kápolnával is szeretnék hálát adni a gondviselésének. Reggel ha munkába indulok, itt, az emlékhely előtt a Szűzanya köszöntésével kezdem a napot és este azzal fejezem be. Mária közbenjárását kérve adok hálát mindennap Isten oltalmáért – fogalmazott a hetvenhét éves Szabó Jenő, aki azt is elmondta, fél évszázadon át keményen dolgozott mint géplakatos és gázvezetékszerelő-mester. Élete során mindig figyelt az elesettekre is, igyekezett felkarolni, támogatni a rászorulókat. Hogy ezt megtehette, szintén a Szűzanyának köszönheti – vélekedett.

Hozzátette: a Mária-emlék­hely felszentelését a járványveszély miatt nem tudják idén megtartani. Abban bíznak, hogy húsvétkor sor kerülhet rá. Most, karácsony ünnepéhez közeledve a betlehemi jászol is megelevenedik az emlékhely alsó részén. Úgy tervezik, hogy az egyházi ünnepekhez kapcsolódva más-más jelkép kerül oda.

Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója hazánkban. A Boldogasszony-kultuszt Szent István király a keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg. Fia, Imre herceg halála miatt – őt túlélő fiúörököse nem lévén –, a hagyomány szerint Mária Boldogasszonynak ajánlotta fel örökségül az országot. Vaszary Kolos pannonhalmi főapát kérésére rendeli el a pápa a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját, melyet az 1896-os millenniumi ünnepségek óta minden év október 8-án tartanak a katolikus kalendárium szerint.