Negyven év után átadja a stafétát utódjának

– Tizennégy évig volt gyermek­könyvtáros, és közel harminc évig vezette a félegyházi könyvtárat. Hogyan értékeli az elmúlt évtizedeket?

– Az évtizedek legnagyobb kihívása a változásokhoz való alkalmazkodás volt, amelyekre új szolgáltatások bevezetésével, színvonalas rendezvények szervezésével reagált a könyvtár, így vált a helyi kulturális élet egyik központjává. Először a könyvtárnak otthont adó Hattyúház szűkösségét próbáltuk kezelni, így a gyermekkönyvtár 1986-ban, majd 1996-ban költözött tágasabb, új helyére, mielőtt 2007-ben végleges otthonra lelt az új könyvtárépületben. Munkásságom egyik fénypontja 2007-ben a 21. századi igényeket betölteni képes könyvtár megépülése, és 2008-ban a Hattyúház teljes rekonstrukciója volt. Igyekeztünk élni az új lehetőségekkel: a város első számú kiállítóhelye lettünk, 12 év alatt több mint száz rangos képzőművészeti kiállítást rendeztünk, ezáltal a művészetkedvelő közönség is otthonra talált a Hattyúházban. Sikerrel kezdtük el a Hattyúkerti zenés esték sorozatunkat. Újraindítottuk a helyi ünnepi könyvhét programjait, ismert írókat, költőket hívtunk a városba. Középiskolások hete, Házasság hete, Internetfieszta, költészet napja, családi szombat délelőttök, az Országos könyvtári napok programjaiban való részvétel fémjelzi munkánkat. Új sorozatunk, a Félegyházáról indultak, vagy a több mint ötven évre visszatekintő Földrajzi szabadegyetemi előadásaink egyaránt sikeresek.

– Számos elismerést kapott a könyvtár, mit emelne ki ezek közül?

– Bababarát és Madárbarát könyvtár vagyunk, 2019-ben elnyertük az IFLA Zöld Könyvtár rangos nemzetközi díját a műemléki környezetben végzett környezettudatos munkánkért. Munkatársaimmal elkötelezettek vagyunk a minőségi szolgáltatások nyújtása mellett, ezért vagyunk büszkék a megyében, a városi könyvtárak közül elsőként – 2020-ban Budapesten, a magyar kultúra napján – átvett Minősített Könyvtár címre.

– Vezetése alatt az intézmény kiadói tevékenysége is egyre jelentősebbé vált.

– A könyvtár által kiadott kötetek a város helytörténetének irodalmát gyarapították. Hozzájárulhattam a Hattyúház történetének feldolgozásához, a Mezősi, a Móra István-i életmű, a Fekete János-bibliográfia, a Juhász István Petőfiről szóló könyveinek kiadásához. A könyvtárban működő közművelődési egyesület is számos kiadvánnyal gazdagította a város helytörténetének irodalmát. Az irodalmi szekció, Kapus Béláné egyesületi elnök vezetésével, több mint tíz éven át hiánypótló helytörténeti kiadványokat jelentetett meg. Ezek közül is kiemelkednek a félegyházi Petőfi-­kutatókat, a félegyházi Mórák életét bemutató, Akik a mórai talentumból örököltek, Móra István: Versek I–II., vagy a 42 díszpolgárunk munkásságát bemutató könyvek.

– Munkája mellett számos civil szakmai szervezetben vállalt feladatot.

– Kezdetektől könyvtárosként, majd vezetőként a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bács-Kiskun Megyei Szervezete céljainak megvalósulását segítettem. Városunkban 1988 óta alapító tagként, mai napig ügyvezető elnökként veszek részt a Móra Ferenc nevét viselő közművelődési egyesület munkájában, számos pályázattal megalapozva az eredményes tevékenységet. Igazi lokálpatriótaként a város történelmi és kulturális hagyományainak ápolásában is kivettem a részem. Többek között a Petőfi-, a Móra- és a Falu Tamás-kultusz megismertetésében, a közművelődés fejlesztésében a város határain belül, sőt, a testvérvárosi kapcsolatok építésében. Tagja vagyok a Petőfi és a Móra Társaságnak és a Kiskun Múzeum Baráti Körének.

– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Abban bízom, hogy lényegesen több időm lesz az otthonomra, a családomra, a pihenésre és az olvasásra. A civil kulturális életben azonban továbbra is szívesen tevékenykedem.

Több alkalommal elismerték munkáját

Kállainé Vereb Mária munkáját mind a szakmai szervezetek, mind szülővárosa több alkalommal is elismerte. 2004-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete emlékérmét kapta. 2006-ban Budapesten az oktatási és kulturális miniszter Wlassics Gyula-díjat adományozott a közművelődés fejlesztésében, a helyi kulturális értékek és hagyományok megőrzésében, a határon túli magyarsággal épített kapcsolatok erősítésében végzett munkájáért. 2003-ban Petőfi-emlékérmet, 2013-ban Kiskunfélegyházáért kitüntetést kapott. Az új könyvtár átadását követően, 2008-ban Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöki különdíját vehette át. 2018-ban a város vezetése a Móra egyesület 30 éves jubileuma alkalmából díszoklevéllel jutalmazta a civil kulturális életben végzett munkáját. 2020-ban az Informatikai és Könyvtári Szövetség 30 éves jubileumi ülésén a Könyvtárügyért kitüntetést vehette át.