Ismét őröl az újjáépült szentiváni szélmalom

Népzenével fogadták a lovasokat az újjáépített felsőszentiváni szélmalom udvarán csütörtök délelőtt, ahova hintón érkezett az idei búza. A sajtónyilvános próba- és bemutatóőrléshez a helyiek a vidék legszebb búzáiból válogatták a szemeket, amihez a megyei önkormányzat is hozzájárult a „megye búzájával”. Az eseményen részt vett Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alelnöke, Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke, Vörös Szilárd, Felsőszentiván polgármestere, valamint Baja város vezetése is képviseltette magát, Nyirati Klára polgármesterrel és Széll Péter alpolgármesterrel.

– Történelmet írtak a bunyevác gyökerű felsőszentivániak. Ma már elmondhatjuk, hogy Felsőszentiván, az egykori rózsák faluja mára a működő szélmalom faluja lett, amit hirdetni is fogunk. Amikor hozzáfogtunk a munkához, nagy célokat tűztünk ki. Bizony ma nem sokan építenek szélmalmot, nem sokunknak van tapasztalata ezen a téren. Kaptam én is hideget, meleget, volt, aki egy évvel ezelőtt úgy gondolta, hogy nem fog sikerülni, nem fog a malom működni, a pénzügyi kereteket sem fogjuk tartani. Nos, úgy gondolom, az eredmény magáért beszél. A szentiváni emberek büszkék arra, hogy dolgozhattak, hiszen abban, hogy ez a projekt létrejött, óriási része van a szentiváni tudásnak – mondta Vörös Szilárd, Felsőszentiván első embere a rendezvényen.

Az eseményen bemutatóőrlést és technológiai ismertetőt tartott a gyergyószentmiklósi malomépítő, dr. Márton László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökségi tagja, egyben a malom gépészetének tervezője és kivitelezője. – Ez egy hagyományos meghajtású malom, hibridmalom, két energiaforrással tud működni. A villanyenergiát és a szélenergiát is fel tudjuk használni, legújabb technológiával építettük, ennek megfelelő precizitással, de a tradicionális technológiát megtartottuk. Két pár kővel őröl a malom, amely négy méter per szekundumos szélnél már hat kilowatt energiát termel, és óránként akár 200 kilogramm gabonát képes megőrölni – tudtuk meg a malomépítőtől.

A gyergyói szakember a bemutató során elmondta, hogy az emberi fogyasztásra szánt kenyérgabonát meg kell tisztítani, nemcsak a külső szennyezőanyagoktól, ami szemmel látható, hanem a búza héján található mikroorganizmusoktól, gombáktól, portól, mert akkor válik alkalmassá arra, hogy kenyérgabona legyen belőle. Ezt a tisztítást, koptatást bemutatta a szélmalom bejárásán is. Mint mondta, ez különbözteti meg ezt a malmot a modern malmoktól.

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke szerint a felsőszentiváni szélmalom egy kuriózum, egy látványosság, a megye egyik kincse. – Fontos egyrészről, mert az összetartozást is jelképezi, másrészt megteremti a lehetőségét annak, hogy a gazdák a saját búzájukból készült lisztet hazavihetik, abból süthetik meg a kiváló házi kenyeret. Feltett szándékom, hogy jövőre ide hozzuk a Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem országos programot – mondta Gáspár Ferenc.

Az esemény a szélmalomban őrölt teljes kiőrlésű lisztből készült, nagyon kellemes ízű, a helyszínen parázson sült kürtőskalács kóstolásával végződött.

Korhű építési technikákat alkalmaztak

A felsőszentiváni szélmalom helyreállítása és turisztikai attrakcióvá fejlesztése című projekt a Széchenyi 2020 program keretében 214 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásával valósult meg. A szakemberek korhű építési technikákat alkalmaztak, a mai kor minőségében és eszközeivel újjáépítették a régi szélmalmot, az eredeti malom teljes funkciójának visszaállításával. A szentivániak közül kerültek ki a kőművesek, ácsok, bádogosok, szobafestők, villanyszerelők, asztalosok, segédmunkások, és a helyi informatikusok is hozzátették szaktudásukat a projekthez.