Százharmincöt éve indult a szakképzés Kiskunfélegyházán

A város képviselői 1884-ben döntöttek az alsófokú tanonciskola létrehozásáról. Ezzel a döntéssel az akkori városvezetők évtizedekre megalapozták a tanoncok szervezett keretek közötti képzését. A Kis-Kun-Félegyházi Városi Alsófokú Ipariskolában 1885. február elsején kezdődött meg az oktatás. 164 tanulóval, 23 szakmában indult meg a képzés – idézte fel a kezdeteket Ágoston Tibor tagintézmény-vezető. Elmondta, a következő évek számos változást hoztak az iskola életében, de a cél, az alapítóatyák szándéka azóta sem változott: hogy az iskola kellően sok ismerettel lássa el az iparos pályára készülőket.

– Ebben az iskolában tanultak szakmát, tettek érettségi vizsgát évtizedek alatt az egymást követő generációk. Közülük váltak sokan a szakmák elismert mestereivé, neveltek ki újabb szakembereket, lettek a város és környéke sikeres vállalkozóivá. Sokat változott az elmúlt években, évtizedekben a társadalom és ennek függvényében az iskolával szemben támasztott követelmények, elvárások is. A változó körülmények között mindenkor a legfontosabbnak tartottuk a következetes, értékközpontú oktató és nevelő munkát. A 135 év alatt a Kossuthban folyamatosan kiemelkedő szakmai és pedagógiai munka zajlott, így az iskola nagyban hozzájárult a magyar közoktatás és köznevelés fejlődéséhez – hangsúlyozta Ágoston Tibor, aki büszkén számolt be arról is, hogy a kiváló tanulmányi és sportteljesítmények mellett 2009-ben és 019-ben megkapták az Év szakképző iskolája díjat, majd pedig a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola és az akkreditált tehetségpont díjakat is.

Papp Gyula főigazgató szerint az a tény, hogy egy intézmény ennyi éven keresztül fenn tudott maradni azt jelenti szükség volt és szükség van az itt zajló munkára. Hangsúlyozta, 1885 óta számtalan oktatást megreformáló törvény született, de a Kossuth képes volt folyamatosan odafigyelni a meghatározó irányzatokra és azokra megfelelő válaszokat adni. – Ennek különös jelentősége van a 21. század idején, hiszen még gyorsabban változik körülöttünk a világ. A gyerekeket olyan problémák megoldására kell felkészíteni, amiről még nem is tudjuk, hogy probléma – tette hozzá a főigazgató, aki arról is beszélt, hogy ettől az évtől jelentősen átalakul a szakképzési rendszer. Az általános iskolások továbbtanuláskor a gimnázium mellett technikum és szakképző iskola közül választhatnak. Mint mondta, a képzési paletta összeállításánál meghatározó szempont volt az iskola környezetében tevékenykedő munkaadók igényeinek kielégítése.

– Nem kérdés, hogy a 2020-21-es tanév minden értelemben egy új korszak kezdetét jelenti az intézmény életében. Alapvető cél az, hogy az új alapokra helyezett szakképzési rendszer megfelelő válaszokat adjon a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan megújuló kihívásaira. Ahhoz azonban, hogy a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum tagintézményeiben zavartalanul folytathassuk az oktatást, elengedhetetlen a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra és eszközállomány megteremtése, annak folyamatos fejlesztése – fogalmazott a főigazgató, aki a már megvalósult fejlesztések felsorolása mellett az is elmondta, hogy a fejlesztésekből nem maradt ki a Kossuth-iskola sem, ahol 37 millió forintot fordítottak eszközbeszerzésekre és a közeljövőben megvalósul az iskola aulájának teljes körű rekonstrukciója, az elavult épületrészek energetikai felújítása és tervezik a tornacsarnok rendbetételét és az iskola udvar renoválását is.

– Az új szakképzési törvény új alapokra helyezi a szakképzést hazánkban. Nagy változásokat hoz. Komoly elvárásokat teremt, de hozzárendeli a megbecsülést is – mondta zárszavában Papp Gyula főigazgató.