Emelkednek a bérek a megyében

Havi nettó 204 ezer forint volt a megyei átlagbér tavaly ősszel – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban megjelent egyik kiadványában. Mint írják, a bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 11,9 százalékkal múlta felül a 2018-as első három negyedévi értéket, a növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a keresetek 14,6 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az országos átlag.

A keresetnövekedés a versenyszférában erőteljesebb volt. Ott ugyanis 13,5, a költségvetés területén 7,8 százalékot tett ki az emelés mértéke. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a verseny- és a költségvetési szférában bruttó 314, illetve 291 ezer forint volt.

A bérek idén is változnak, a minimálbér-emelkedés ugyanis január 1-től sok alkalmazottra vonatkozik. Az általános minimálbér bruttó 161 ezer, míg a középfokú képzettséget igénylő hivatások esetén ez az összeg több, 210 ezer 600 forint. Ekkora minimumbért kap egy pályakezdő, 18 éves szakmunkás is. Érdekes, hogy a jelenlegi pedagógus-bértábla szerint egy egyetemet végzett pályakezdő bérét is – amely tavaly bruttó 203 ezer forint volt – erre a minimumra fogják kiegészíteni. Így előfordulhat az, hogy az a szakmunkásképzőben tanító tanár, aki a szakmai fogásokra oktatta a végzős diákját, ugyanannyit kap majd, mint a fiatal szakmunkás, akit néhány hónapja még tanított.

A béremelések nehéz helyzetbe hozzák a kereskedelmi vállalatokat is. Tamás Sándor, a kalocsai HÍD-COOP Zrt. elnöke azt mondja, hogy tavaly három kis boltjukat kellett bezárniuk, mert azok veszteségesek voltak. Ezenkívül akad öt-hat olyan üzletük is, amelyek működése egyelőre kérdéses. Azaz még várnak a döntéssel. Ha veszteségesek, akkor meg kell tőlük szabadulni. Ugyanakkor egy-egy ilyen döntés az adott falvak jövőjét hátrányosan befolyásolhatja. Az ott élő, többnyire nyugdíjasok vásárlásai nem képesek a költségeket kitermelni, így viszont nem lehet fenntartani a boltokat. Mint mondta, az elöregedő vásárlóik nem tudják követni az áremelkedéseket, ezért inkább kevesebb árut vesznek. A 2,9 százalékos nyugdíjemeléssel szemben átlagosan legalább 7 százalékos ugyanis az élelmiszerek árváltozása a tapasztalatai szerint. A falvak azon lakosai, akik eljárnak dolgozni és jobb fizetéseket kapnak, többnyire nem a lakóhelyük szerinti kisboltban végzik a nagybevásárlást, hanem a nagyobb városokban. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a falu­si boltok előbb-utóbb tönkremennek.

A kiskőrösi Ungvári Művek cégalapítója, Ungvári Ferenc lapunknak elmondta, hogy a térségben a fémipari szektorban átlagosan 10–15 százalékos béremelés történt. Őket nem érintette a központi minimálbér-emelés, most azonban elérték azt a szintet, amely fölé szinte nem lehet menni. Az exportpiacokon ugyanis egyre jobban érezhető a gazdasági válság, ugyanakkor érzése szerint ez közel sem lesz olyan mértékű, mint amilyen egy évtizede volt.

Egyre több az árajánlatkérés a nyugat-európai partnerektől, akik minél jobb árértékű terméket keresnek. A piacokért egyre nagyobb a küzdelem. Olyan cégek is beszálltak a kis, egyedi gyártású termékek piacára, amelyek az autóiparban tevékenykednek. Ezzel kívánják fenntartani a korábbi termelési színvonalukat. A megyei átlagkere­setek 14,6 százalékkal maradtak el az országos átlagtól.