Az aradi vértanúkra és a halasi csatára emlékeztek

1703. október 5-én a Rákóczi-szabadságharc korai szakaszának egyik legvéresebb ütközete zajlott le Kiskunhalas határában, ahol a kurucok és a labancok összecsapásában a mintegy 3000 fős kuruc seregből a számtalan sérült mellett 234-en vesztették életüket. A Rákóczi-gimnázium diákjai műsorral idézték fel a történelmi eseményeket. – Fontos, hogy a diákok és a tanárok együtt emlékezzenek meg azokról a hősökről, akik itt elestek – hangsúlyozta Téglás Péter igazgató. Berki József római katolikus káplán, iskolalelkész szerint példával szolgáltak ezek a hősök a ma élő embereknek is, ezért hálásnak kell lennünk a tettükért.

A hősi halottak tiszteletére emeltette a város 203 évvel később a Búsuló kuruc szobrot, ahol a Szilády Áron Református Gimnázium diákjai adtak emlékműsort, Palásti Károly történelemtanár idézte fel a korabeli eseményeket, párhuzamot vonva az 1956-os szabadságharc-és forradalom történéseivel.

Az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú emléktáblájánál, a Sétáló utcában részt vettek a megemlékezésen. A Kertvárosi Általános Iskola tanulói készültek emlékműsorral, a résztvevők az ünnepség végén megkoszorúzták az emléktáblát. A megemlékezés a Thorma János Múzeumban folytatódott, ahol Thorma János Aradi vértanúk című festményének talapzatánál helyeztek el virágokat.

A megemlékezések sora ezzel még nem zárult le Kiskunhalason, október 6-án vasárnap 15 órakor Benkő Tibor honvédelmi miniszter, a város díszpolgára mond ünnepi beszédet a Thorma János Múzeumban, a megemlékezésen a tervek szerint részt vesz Jerzy Snopek Lengyelország magyarországi nagykövete és P. Marian Adam Waligóra OSPPE, a lengyelországi czestochowai kegyhely igazgatója is.