A régi cséplőgépet is munkára fogták Csikérián

Reggel hét órától lovas­felvonulással hívogatták a helybelieket a falu szélén lévő búzatáblához, ahol a délelőtti megnyitón Korbély László polgármester és Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a fesztivál résztvevőit.

A polgármester ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy a rendezvénnyel – amelynek megvalósulását segítette a Százszorszépföld Egyesület, valamint a helyi német önkormányzat is – a falu lakói tiszteletüket fejezik ki őseik előtt, akik annak idején végezték az aratást és a terménybetakarítást. – Hálát adunk a falu alapítóinak, akik a legrosszabb időkben is itt maradtak és otthont teremtettek az utódok számára. Templomot, iskolát, óvodát, orvosi rendelőt és faluházat építettek, egy élhető falut építettek – mondta a település vezetője.

A község a nevét a Csikér folyóról kapta, melynek medre a mai napig megtalálható. A község 1924 óta önálló település, előtte, a trianoni békediktátumot megelőzően, Szabadkához tartozott. Az önkormányzat szoros kapcsolatot ápol a határon túli szer­biai települések lakosságával. Egy-egy hagyományőrző rendezvényre kapott meghívásnak a csikériaiak is szívesen tesznek eleget és a vajdasági településekről is örömmel érkeznek a rendez­vényeikre.

– Nehéz világ előtt állunk, ahol lassan robotokkal és drónokkal kéne a munka nagy részét elvégezni ahhoz, hogy kenyér legyen az asztalunkon, hús legyen a tányérunkban és lehetőleg még bor is legyen a poharunkban – erről már Bányai Gábor beszélt, aki úgy fogalmazott, hogy hiányozni fog, ha mindaz, az őseink több ezer éves hagyományait feledésbe merülő világ elérkezik, ami ma egyre inkább kirajzolódni látszik. Ma már gépekkel végzik az aratás és betakarítás nagy részét, de ez volt a világ legfontosabb munkája évezredek óta – emlékeztetett.

Farkas László, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei alelnöke a nemzeti összetartozást jelképező Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programról szólva elmondta, hogy 2011-ben indult Pécsről. A Magyarok Kenyere egy olyan össznemzeti kenyér, amelyben nemcsak a hazai, hanem a határainkon túl élő magyarok által megtermelt búza is bekerül.

A program célja a rászoruló magyar gyerekek segítése és étkeztetése határokon innen és túl. A program során búzát gyűjtenek a Kárpát-medence minden magyarlakta részében úgy, hogy a gazdálkodók a learatott búza egy részét gyűjtőpontokra viszik, amelyeket július közepétől augusztus közepéig várják. Az összegyűlt búzát a közeli malmokban megőrlik és az így rendelkezésre álló lisztet szeptemberben szétosztják a rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekeket gondozó magyarországi, határon túli szervezeteknek. Mára meghatvanszorozódott az első évben gyűjtött búza mennyisége.

Háromfős csapatok versengtek

A Csikér Nap – Aratófesztivál a hagyományápolás mellett a helyiek és a környező határon túli és inneni települések összefogásáról is szól. Ilyenkor hazaérkeznek a Csikériáról elszármazottak is, hogy együtt vegyenek részt a falu ünnepén az itthon élőkkel. Az idei arató­fesztiválon az ünnepélyes megnyitót követően háromfős csapatokba rendeződve kezdődött meg az aratás, ahol a kaszások és a marokszedő asszonyok és legények mutatták be, hogy mit tudnak. Az aratás után – a kiskunhalasi Agrár­történeti Egyesületnek köszönhetően – egy Hoffer traktorral üzemeltetett cséplőgéppel mutat­ták be a cséplés folyamatát. Délután a helyi és környező hagyományápoló művészeti csoportok mutatták be értékeiket és szórakoztatták a vendégeket.