Tovább csökkenhet a szelektív szemétszigetek száma Kecskeméten

Az illegális hulladéklerakás a megyeszékhelyen rendszeresen visszatérő, pontosabban folyamatos probléma. Vannak ismert helyszínek, ahol a szemét újra és újra megjelenik (például a Praktikerhez közeli körforgalomnál és a Kórház utca mögötti nagy beépítetlen telken), máshol egy lerakott szemeteszsákból nő ki hetek, sőt napok alatt egy nagyobb rakás. A képviselő-testület múlt heti ülésére készült egy cselekvési terv, amely azt vizsgálja, miként tudnák a hulladékgazdálkodásban résztvevők a helyzetet kezelni, a lakosság környezettudatosabb magatartását elősegíteni.

A közterületeken hagyott illegális hulladékot a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. gyűjti össze. Adataik szerint mennyiségben is, tömegben is jelentős a csökkenés: 2015-ben még 1586 köbméter (783 tonna) szemét jött össze az utcákról, utak mellől, külvárosi zöldterületekről, addig tavaly már “csak” 967 köbméter (260 tonna). Ezzel párhuzamosan viszont növekszik a magánterületeken hagyott illegális szemét miatti jegyzői hatósági eljárások száma: 2017-ben 7 ilyen volt, tavaly egész évben 24, idén májusig pedig már 22.

Az illegális hulladékkupacok legjelentősebb része a tapasztalatok szerint a társasházak mellett keletkezik (a Városüzemeltetés Kft.-vel 856 társasháznak és lakásszövetkezetnek van szerződése). A kukákba ugyanis sok esetben nem fér bele a lakóközösség szemete, így gyakran a gyűjtőedényzeten kívülre is jut a hulladékból. A “mellérakásokat” persze okozhatják a máshonnan, általában a külvárosokból odahordott csomagok is, az is előfordulhat, hogy éppen a “becsempészett” szemét miatt nem jut hely a társasház zsákjainak a saját konténerükben. A problémára abban látná a megoldást az önkormányzat, ha a társasházak a keletkező szemét mennyiségének megfelelő nagyságú konténereket használnának, és azokat nem az utcán, hanem zárt helyen, vagy akár az udvarban tárolnák. Emellett a térfigyelő kamerák visszatarthatnák hulladékfuvarosokat is.

Sajnos Kecskeméten a 2012-ben létrehozott szelektív hulladékgyűjtő pontok is több helyen illegális lerakatokkal párosulnak, amelyek eltakarítása jelentős többletfeladatot jelent a szolgáltatónak. Emiatt a kezdeti 54 szigetből mára csak 28 maradt meg – pozitív fejlemény viszont, hogy a megszűnt 26-ra jórészt azért nem volt szükség, mert a környező társasházak vállalták a sárga zsákos, házhoz menő szelektív gyűjtést. Utóbbi módszert tartaná üdvözítőnek, célszerűnek a szolgáltató, a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. is, és nem mellékesen a törvény is ennek elsődlegességét írja elő, míg a szigetekre csak kiegészítő megoldásként tekint, elsősorban a sűrűn lakott településrészeken. A közgyűlési előterjesztés szerint egyébként a hulladékválogatás rendszerét a kecskemétiek elfogadták, előszeretettel alkalmazzák, ezt mutatja az is, hogy az egy főre jutó elkülönített szemétmennyiség a 2017-es átlag 60 kilóról mostanra 104 kilóra hízott. Az önkormányzat folytatni kívánja a házhoz menő szemételszállítás népszerűsítését, bevezetését a tömbházas övezetekben, azt is felvállalva, hogy ehhez több helyen kulturált kukatárolókat kell kialakítani, amelyek a társasházak kizárólagos használatában lennének.

Hova tűnik évi 3,3 millió kiló – főkénti külterületi – hulladék?

Kecskeméten is rengeteg életvitelszerűen lakott külterületi és zártkerti ingatlan van. Az adatok szerint a megyeszékhelyen összesen 6357 lakóingatlannál nincs szerződés a tulajdonos és a DTKH között. Ha mindegyiknél a kecskeméti “szeméttermelő” átlaggal, az évi 520 kilogrammal számolunk, akkor mintegy 3,3 millió kilogramm vegyes hulladék keletkezik évente azoknál a háztartásoknál, ahova nem is jár a kukásautó, mert nem fizetik a díjat. Ezek a tulajdonosok ha akarnák se tudnák hulladékukat a gyűjtőudvarokba beszállítani, mert azt is csak akkor vehetik igénybe, ha van szerződésük. A cselekvési terv szerint kiemelt jelentőségű, hogy csökkentsék az ilyen rendezetlen szemételszállítási státuszú ingatlanok számát, nyilván a közszolgáltatás kiterjesztésével.