Kecskeméti Gripenek védik a Baltikum légterét

Észtország, Lettország és Litvánia 2004-es NATO csatlakozása óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének biztonságát négy hónapos váltásokban. A Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegysége 2015 után, immáron második alkalommal, közel száz katonával és négy Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként látja le a balti országok légtérrendészeti feladatait Spanyolországgal és Nagy-Britanniával közösen a NATO parancsnoksága alatt. A katonák május 1-jétől a litvániai, Šiauliai repülőbázisra települve, a (Baltic Air Policing) BAP 50. váltásaként lépnek szolgálatba.

– A magyar honvédség baltikumi szerepvállalása nem csupán a hajózók és a műszaki állomány számára kitűnő lehetőség, hanem a más katonai szakterületek katonái is tapasztalatokat szerezhetnek, bővíthetik látókörüket és nemzetközi környezetben fejleszthetik tudásukat. Ettől lesznek önök is többek, jobbak, a magyar honvédség erősebb, ütőképesebb NATO szövetséges, akire minden körülmények között számítani lehet. Ez alkalommal is hasonló szakmaisággal és magatartással öregbítsék a magyar honvédség jó hírét, lehetőség szerint tegyenek meg mindent szövetségeseinkkel a béke fenntartásáért, ahogy teszik ezt minden nap, itthoni környezetben is – fogalmazott beszédében Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka.

A hazai pilóták kiképzése 2005-ben kezdődött el. Az első magyar hajózó 2006. május 24-én szállt fel az új típusú vadászgéppel, ekkor indult el a képzeletbeli számláló, ami az összes repülési időt mutatja. A magyar Gripen-flotta ezidáig összesen 20 ezer órát repült.

– A húszezer óra repülési idő arra volt elegendő, hogy pilótáink megfelelő szinten elsajátították a légtérrendészeti feladatokat, a levegő-föld, a szárazföldi csapatok közvetlen támogatásának képességét. A képességeket azonban nem csak meg kellett szerezni, hanem fenn is kellett tartani, gyakorolni, tovább fejleszteni, hogy mindenkor az ország rendelkezésére tudjanak állni – emelte ki Langó Viktor őrnagy, a Repülőműveleti Főnökség Gyakorlatvezető részlegvezetője.

A békeidős légirendészet elsődleges feladata riasztás esetén, az engedély nélkül a légtérben tartózkodó repülőgépek azonosítása, elfogása, valamint a lehetőség szerinti segítségnyújtás és a biztonságot veszélyeztető körülmények megszüntetése.

– A Baltikumban elvégzendő feladatunk nagyon hasonlít ahhoz, amit itthon nap, mint nap csinálunk, a környezet viszont más. A Baltikum ugyanis a NATO egyik forró pontja, legérzékenyebb légtere. Hatodik éve, hogy napi 24 órában nemcsak Magyarország, hanem Szlovénia felett is vigyázzuk a NATO egységesen kezelt szövetséges légterét. Ezidáig csak pozitív visszajelzéseket kaptunk, ugyan úgy, mint a 2015-ös balti küldetésünkről a NATO vezetés és a három érintett ország részéről – emelte ki Ugrik Csaba dandártábornok, a kiutazó kontingens parancsnoka.

A kibocsátó ünnepség végén Hankóczy Gergely református tábori lelkész áldotta meg a kiutazó állományt. A program a katonák, a meghívott vendégek és a hozzátartozók tiszteletére rendezett állófogadással zárult.

A legjobbak között a magyar pilóták

A kibocsátó ünnepségen részt vevő Jonas Hjelm, a SAAB alelnöke elismeréssel szólt a magyar légierőről, a pilóták felkészültségéről, akik ma már a legjobbakkal is fel tudják venni a versenyt.