Bács-Kiskunban folyamatosan emelkedik a véradók száma

Öt éven keresztül drámaian csökkent hazánkban a véradók száma. Az Országos Vérellátó Szolgálat adatai szerint Magyarországon 2012-ben még közel 420 ezer volt a befejezett véradások száma, 2017-ben már csak 385 ezer (2000 óta ez volt a legkevesebb). A negatív tendencia tavaly végre megállni látszott.

A Kecskeméti Területi Vérellátó vezető főorvosa, dr. Gyulai Ildikó kérdésünkre elmondta, náluk, a kiszállásokat is beleértve, immár tartósan egyre többen adnak vért. A megjelent véradók száma 2016-ról 2017-re több mint 700-zal nőtt, 2017-ről 2018-ra pedig újabb 1100-zal. Egészen pontosan 16 754-ről 17 854-re, ezekben a számokban az is benne van, ha valaki egy adott évben többször ad vért. A donorok közel tíz százaléka első véradó a kecskeméti központnál.

Az örömteli folyamat mögött sok áldozatos munka és szervezés van – tette hozzá Gyulai Ildikó. Nagy hangsúlyt helyeznek a fiatalok megszólítására, a középiskolákban rendszeresen tartanak felvilágosító előadásokat, és igyekeznek felhívni a diákok figyelmét a véradás fontosságára, jelentőségére. A jelek szerint sikerrel, hiszen a huszonévesek immár jelentős arányban vannak jelen a véradók elkötelezett táborához frissen csatlakozók között.

Évente közel 250 alkalommal külső helyszíneken dolgoznak a kecskeméti vérellátó munkatársai, szinte minden hétköznap és az összes hétvégén utaznak valahova. Gyulai Ildikó kiemelte a Magyar Vöröskereszt aktivistáinak szerepét is, hiszen ők azok, akik a kiszállások szervezésében aktívan részt vesznek, intézeti véradásokra rengeteg telefonálással a lehető legtöbb véradót igyekeznek meghívni.

Bács-Kiskun megyében kiemelkedően aktívak a véradók például Akasztón, Soltszentimrén, Tázláron és Kecskeméten. A vérellátó szolgálat jól használja ki a tömegeket vonzó nagy rendezvényekben, fesztiválokban rejlő lehetőségeket is, a kecskeméti majálison általában száznál is több egységnyi vért tudnak levenni. Ugyancsak népszerű az augusztus 20. körüli retró véradás. A kecskeméti központ most azt tervezi, hogy bekapcsolják a kecskeméti Neumann János Egyetemet az országos egyetemi véradó versenybe, ezért a tavasz folyamán mind a négy kecskeméti karra kitelepülnek.

– Nagyon ritkán fordul elő, hogy a vérkészlet kritikusan lecsökken. A betegellátás zavartalanul működik a megyében, nem maradnak el műtétek vérhiány miatt. Mindig a nyári időszak, a július és augusztus a legkritikusabb, amikor a nyaralások miatt kevesebben jelentkeznek véradásra, viszont éppen ilyenkor emelkedik a balesetek száma – mondta Gyulai Ildikó. A rendszeres donorokról nyilvántartást vezetnek különféle szempontok, elsősorban vércsoport szerint, és aki hozzájárul, szükség esetén telefonon vagy ímélen kérik meg az egyik legnemesebb emberi segítségnyújtásra.

Aki plazmát ad, annak fél éven belül teljes véradásra is el kell mennie

Bár a teljes véradás 1959 óta önkéntes és térítésmentes, a véradók ötszáz forint értékű étkezési utalványt, apró ajándékokat kapnak, nyereményjátékokon vehetnek részt, ezt az Országos Vérellátó Szolgálat biztosítja, és kérésre igazolást is kiállítanak a munkáltató felé.

Kecskeméten tavaly augusztusban plazmacenter nyitott, itt a vérből kizárólag a létfontosságú gyógyszerek előállításához szükséges plazmát veszik le. A gép a leválasztott plazmát zsákba gyűjti, majd a vörös- és fehérvérsejteket, valamint vérlemezkéket visszavezeti ugyanazon a vénán keresztül. Az alkalmasnak talált jelentkezők helyben akár ötezer forint költségtérítést is átvehetnek, emellett különböző akciók is várnak a donorokra.

Adódik a kérdés: a center nem jelent-e konkurenciát a területi vérellátónak? Gyulai Ildikó ezt cáfolja, mint kijelentette, véradóik számának emelkedése is bizonyítja, hogy nem gátolja munkájukat a plazmacenter – mellyel egyébként együttműködő, jó kapcsolatot ápolnak, rendszeresen szerveznek a centrumban is véradást. A főorvos felhívta a figyelmet arra is, hogy a plazmaadóknak a törvényi szabályozás értelmében az alkalmassági vizsgálat után 183 napon belül vért is kell adniuk, erről igazolást kapnak, ami 365 napig érvényes. Magyarán, a plazmaferézises pácienseknek évente legalább egyszer normál véradáson is át kell esniük. Így akár az is elképzelhető, hogy éppen a rendszeres plazmaadók növelhetik is a hagyományos véradók számát. Plazma levétele után két nappal már teljes véradásra is lehet jelentkezni, fordítva viszont harminc nap a kötelező várakozási idő.