Kezdődik a veszettség elleni vakcinázás, ebzárlat lesz Bács-Kiskun egyes részein is

2019. március 29. és április 14. között zajlik Magyarországon a rókák tavaszi veszettség elleni vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az illetékes járási főállatorvos. A csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti – olvasható a Nébih közleményében.

Mint írják, 2019 tavaszán hazánk 41.970 négyzetkilométernyi területén végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság.

A vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területre, de lakott, sűrűn beépített területeken nem szórnak ki csalit. Immunizálásra kijelölt területek találhatók Bács-Kiskun megyében (Bácsalmási-, Bajai-, Jánoshalmi-, Kalocsai-, Kiskőrösi-, Kiskunfélegyházi-, Kiskunhalasi-, Kiskunmajsai járás), Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyékben. (A Bács-Kiskun megyében érintett települések listája a cikk végén található.)

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendelésének tényéről, valamint annak időtartamáról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzatok tudnak tájékoztatást adni.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, illetve ajánlott a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75.000 egyedre becsülhető.

Hazánkban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor. Állatok esetében legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében. 2018-ban és 2019-ben ezidáig nem találtak Magyarországon veszett állatot.

Bár gyakran érkezik bejelentés lakott területen látott rókákról, ezek általában egészséges rókák, melyek a nem megfelelően tárolt hulladékból szedik táplálékukat, a jelenlétük önmagában nem jelenti a veszettség gyanúját – hívja fel a figyelmet a Nébih közleménye. A veszett állatok agresszívak vagy éppen feltűnően szelídek lesznek (a vadállatok néhány lépésre megközelíthetők, megfoghatók), esetleg görcsrohamok vagy bénulásos tünetek figyelhetők meg. Ilyen tünetek esetén a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vadállatok esetében a vadászati hatóságot kell értesíteni.

Nyolc Bács-Kiskun megyei járásban 67 település érintett

Érintett települések: Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Baja, Balotaszállás, Bátmonostor, Bátya, Borota, Bugac, Bócsa, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Csólyospálos, Dávod, Drágszél, Dunafalva, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Fajsz, Felsőszentiván, Gara, Hajós, Harkakötöny, Hercegszántó, Homokmégy, Imrehegy, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kalocsa, Katymár, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Kunbaja, Kunfehértó, Madaras, Mátételke, Mélykút, Miske, Móricgát, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Öregcsertő, Pálmonostora, Petőfiszállás, Pirtó, Rém, Soltvadkert, Sükösd, Szank, Szeremle, Tataháza, Tázlár, Tompa, Vaskút, Zsana.