Sérült denevér mentőakciójában vettünk részt

Egyik munkatársunk Elemérnek, más Deninek keresztelte el a denevért, aki szerda este, lapzárta körül tűnt fel szerkesztőségünk közelében. Aztán csütörtök reggel is ott találtuk, ekkor még változtatta a helyét, aztán délelőtt a bejárat melletti falon helyezkedett el, és innen már egy tapodtat sem mozdult. Mondani sem kell, gyorsan figyelmünk középpontjába került, mindenki róla beszélt, csodájára járt. Aztán elkezdtünk aggódni érte, hogy vajon nem történt-e valami baja, normális-e, hogy nem valami szűk, sötét, hanem egy védtelen, világos helyen pihen. Kissé tanácstalanok voltunk, jót teszünk-e vele, ha enni-inni adunk neki. Úgyhogy végül biztos, ami biztos, felhívtuk a Kiskunsági Nemzeti Parkot tanácsért. Az elmondottak alapján a szakemberek is úgy ítélték meg, Elemér nem lehet makkegészséges, így hamarosan érkezett Enyedi Róbert zoológiai referens, és elvitte a denevért. Nem sokkal később már közölte is a diagnózist: Elemérnek megsérült, zúzódott a szárnya, de jó állapotban van, nem száradt ki. Róbert meg is kezdte táplálását szőlőcukros vízzel, az ápolást péntektől (azaz mától – a szerk.) egy denevér-specialista folytatja.

Azt, hogy mi okozhatta a denevér sérülését, nehéz megmondani: lehetett egy macska vagy egy ragadozómadár, de az is lehet, hogy Elemér nekirepült egy ablaknak vagy kifeszített madzagnak, drótnak. Róbert megnyugtatott minket, hogy helyesen cselekedtünk. Ha valaki denevért talál, és nem látszik rajta sérülés, akkor célszerűbb egy ideig megfigyelni, de természetesen ha fél nap után még mindig ugyanott csüng, akkor mindenképpen kell szólni a Kiskunsági Nemzeti Park, a Vadaskert vagy akár a Magyar Madártani Egyesület szakembereinek, náluk lesz a legjobb kezekben az állat. Ha viszont a denevér forgalmas helyen, az utcán van, vagy olyan helyen, amerre gyakran jár macska vagy kutya, akkor magunknak kell cselekedni: kesztyűt húzva óvatosan, de bátran fogjuk meg az állatot, helyezzük egy dobozba, és úgy várjuk a szakember érkezését.

– Sajnos sok fajnál a legjobb segítőszándék is az állat pusztulásához vezethet. Egy széncinege akár meg is fulladhat a helytelen etetés miatt – hívta fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park zoológiai referense, hangsúlyozva: nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, ha gyámoltalan állatot látunk a környezetünkben, és pláne nem kell rögtön kézbe venni, erőszakkal etetni, hazavinni.

Sajnos félreismerik a denevéreket, pedig nagyon hasznos állat

A denevérek helyzetét több tényező is súlyosbítja. Egyrészt – mint sok más állatfajnak – az ember miatt nagyon összeszűkült az életterük, ezért egyre gyakrabban költöznek be a panelek réseibe, a padlásokba, a redőnytokokba. Ez viszont sokaknak nem tetszik, mert a denevérekkel kapcsolatban rengeteg tévhit létezik. Pedig nem terjesztik a veszettséget, nem ragadnak bele a hajunkba, nem isszák meg a gyerek kakaóját és nem rágcsálják meg a padláson a szalonnát. Eddig nem jegyezték fel, hogy európai denevértől bárki megbetegedett volna kontinensünkön. Az itteni denevérek ugyanis csak rovarokkal táplálkoznak, amerikai társaikkal ellentétben, amelyek vért is szívnak. Dobrosi Dénes, a denevérek szakértője a Baon.hu-nak pár éve adott interjújában kijelentette: hazánkban egy macskánál tízezerszer nagyobb a veszettség lehetősége, mint egy bőregérnél.

Mindenképpen tudni kell: az összes hazai faj védett, azaz a lakástulajdonosok nem távolíthatják el a denevéreket akármilyen módszerrel, hiszen ez büntetéssel járhat. Akit zavar a jelenlétük, a „kilakoltatáshoz” a természetvédelmi hatóság engedélyét kell kérnie. Ilyenkor szakértőt rendelnek ki – általában a nemzeti parkoktól –, és csak az ő iránymutatásával lehet megzavarni a kisemlősök búvóhelyét.

Enyedi Róbert összegezve kijelentette: mindenképpen nagyobb türelemmel és toleranciával kell viseltetnünk denevérek iránt, hiszen teljesen ártalmatlan és – mivel alaposan megritkítják a szúnyogokat–, nagyon hasznos állatok is.