Sikó Dezső mindent megtesz a fizika népszerűsítéséért

– Gyorsan változik a világ, hogyan­ tud lépést tartani vele mint fizikatanár?

– A folyamatos képzés és tanulás elválaszthatatlan a pedagógus munkájától. ­2005-ben kísérleti fizikából szakvizsgáztam, ­2014-ben pedig mesterpedagógus minősítést­ szereztem és mint szaktanácsadó a tapasztalataimat megosztom az érdeklődő kollegákkal, frissen végzett tanárjelöltekkel.

– Mennyiben más most tanítani, mint pályája elején, a nyolcvanas, vagy akár a kilencvenes években?

– Akkoriban a tanár volt az alapvető forrása a tudás és az információ megszerzésének. A tanulók ingerküszöbe alacsonyabb volt, könnyebben tudtunk új dolgokat bemutatni, bár akkor kevesebb technikai eszköz állt rendelkezésünkre. Napjainkban a lehetőségek tárháza végtelen. A legmerészebb kezdő tanári álmaim már rég megvalósultak. Akkor csak álmodoztam a számítógépes modellezésekről, interaktív tábláról, a távoktatás lehetőségeiről. Ma mindez adott, a diákok természetesnek is veszik. Nem csak a tanár az információk kútfője, sokszor leginkább az irányító, ellenőrző szerepe hangsúlyozódik ki.

– Ez jobb vagy rosszabb?

– Minden időben megvan a tanítás szépsége. Az elhivatott tanár minden helyzetben szeret tanítani, ­megtalálja a tudás átadásához vezető utat. A mai diákok is ugyanolyan érdeklődőek, tehetségesek, csak magasabb az ingerküszöbük. A modern digitális eszközök és az internet által elérhető információs világban próbálom megmutatni a tudomány tiszta szépségét.

– Ma is ugyanolyan lelkesen tanít, mint a kezdetekkor?

– Természetesen. Fontos számomra, hogy lássam a tanulók szemében a siker örömét. Az ötleteiket támogatni kell. Ha a diák érzi, hogy a tanár támogató partner és az ő sikerének az egész közösség örül, akkor ez óriási energiákat szabadít fel benne. Úgy vélem, a pedagógia lényege, hogy a tanár mindig más-más arcát mutassa, fenntartva ezzel az érdeklődést és a figyelmet. A táblánál egyszerre kell tanítani és játszani, miközben értékelünk és fegyelmezünk.

– Sokat változott a tananyag az évtizedek alatt?

– A tankönyvek struktúrája más lett, de a tananyag ugyanúgy a fizika törvényeire épül, csak a módszerek és a kísérleti eszközök változtak. Új területek nyíltak meg, mint a környezetvédelem, az energetika, az alkalmazott informatika. Az okostelefonok világa által a tanulók hozzáférést kapnak a tudományos kutatások alapjaihoz. Sokan nem is gondolják, hogy a zsebükben egy egész labort hordoznak. Azok a tanulók, akik ezzel a lehetőséggel időben megismerkednek, megteszik az első lépéseket az önálló tudás megszerzése felé, ezáltal lépéselőnybe kerülnek a nagy átlagot képviselő diáktársaikkal szemben.

– Három éve erősíti a Bolyai tanári karát. Előtte hol tanított?

– Erdélyből, Mezőpanitról származom. 1983-ban a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, fizikus-­fizikatanári végzettséget szereztem. Tanári pályámat Déván, egy ipari középiskolában kezdtem, egy nagyszerű, segítőkész tantestületben. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején települtem át családommal Magyarországra. Kerepestarcsán, majd Fóton tanítottam. ­1993-ban Kecskemétre költöztünk és ­2015-ig a Kecskeméti Református Gimnázium tanára voltam. Jelenleg a Bolyai János Gimnáziumban végzem szakmai munkámat, ahol úgyszintén nagyon sok tehetséges és érdeklődő diákot taníthatok.

Országos diáksikerek

A díjátadáson a méltatásában elhangzott: tehetséges, érdeklődő tanulói számára folyamatosan szervez szakköröket, ahol az elmélet mellett sokat kísérleteznek. Környezeti és energetikai össze­hasonlító méréseivel számos ­diáknak adott lehetőséget a digitális technika alkalmazására, drónok és robotok felhasználására. Gyakran szervez tanulmányi kirándulásokat ­kutatóközpontokba, üzemekbe és ­egyetemekre. Tanítványaival rendszeresen részt vesz különféle ­kutató- és tehetséggondozó tevékenységekben, fizikaversenyeken, ahol diákjai országosan is kimagasló eredményt érnek el, a megszerzett ismereteiket pedig továbbtanulásuk és pályájuk során is eredményesen kamatoztatják.