A Kunsági borvidék borai versengtek

A borversenyre a Kunsági borvidék területén termett szőlőből készült borokat, gyöngyözőborokat, pezsgőket, fűszerezett borokat, szőlő-, törkölypálinkákat és borpárlatokat lehetett nevezni, forgalmi, termelői és muzeális kategóriában. Hat bírálóbizottság minősítette a beküldött mintákat, melynek során kiválasztották a Kunsági TOP 12 borokat, valamint a Bács-Kiskun megye bora 2018. évi válogatásra delegált kunsági borok közül a legjobbat.

Kiskunhalason harmadik alkalommal rendezték meg a versenyt, amelyen a Nemzetközi Borászati Hivatal által ajánlott és elfogadott bírálati rendszer szerint értékelték a mintákat. A bírálat során a megjelenés, az illat, az íz és zamat vizsgálata során annak intenzitását és karakterességét értékelték a bírálók.

– A Kunsági borvidéken komoly fejlesztések voltak a szőlőültetvényeken és a borászati technológia területén egyaránt, ennek köszönhetően egyre jobbak a kunsági borok. A 2017-es évjárat kiváló volt, kiemelkedő borokat termett a szőlővidék – hangsúlyozta Keresztes József, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. A szakember elmondta, hogy a szerkezet­átalakítás során a szőlőültetvények több mint 50 százaléka megújult, új fajtákat telepítettek, korszerű technológiával termelik a szőlőt. A borászatoknál is komoly eszköz- és gépbeszerzések voltak, a legmodernebb technológiai elemek alkalmazásaival biztonságosabb, hatékonyabb bázis alakult ki a régió borászatai­ban, erre közel 100 milliárd forintot fordítottak a gazdák és a termelők.

Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a jövőben megújítják a megye legjobb borai­nak kiválasztási módszerét és azokat a borokat részesítik előnybe, amelyek kereskedelmi forgalomban is kaphatóak.

– Nemcsak ajándékként, bemutatókon fognak ezek a borok szerepelni, hanem nagyobb szerepet fognak betölteni a hazai és a nemzetközi borpiacon egyaránt – jelentette ki a megyei közgyűlés vezetője.

Bányai Gábor országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az alföldi szőlőterületek számára kiugrási lehetőséget jelent az európai uniós kvóta, abban bíznak, hogy a hagyományosan szőlő- és gyümölcstermesztő térségben újra lesz, aki akar telepíteni szőlőt, aki akar borászkodni, ugyanis szerinte van jövője a borágazatnak Magyarországon.

Frittmann János, a Kunsági borvidék elnöke szerint a borvidéknek már nem kell bizonyítania, hogy az itteni borok vannak olyanok, mint a másik borvidékeké.

– Úgy gondolom, hogy ma már ez a borvidék nincs rászorulva a többi régióra. Több a piaca, mint amennyi szőlőt megtermel. A prémium borok jelentős szerepet töltenek be, jól szerepelnek a különböző borválogatásokon. Ezt azonban tudatosítani kell a fogyasztókban is, ezért további hatékony marketingre van szükség – mutatott rá a borász szakember.

Szőke Sándor, a házigazda Kiskunhalasi Hegyközség elnöke bízik abban, hogy az elmúlt napok rendkívül hideg időjárása nem okozott komolyabb károkat a szőlőrügyekben. Ennek felmérése jelenleg is folyik. A termelők abban reménykednek, hogy a tavalyihoz hasonlóan kiváló évjárat lesz az idei szőlőtermés is.

Eredetvédelem a boroknak is

Sztanev Bertalan, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a szaktárca elindított egy országos eredetvédelmi programot. A borászatban a cél nem az, hogy az eredetvédett termékek számát növeljék, hanem elsősorban az, hogy a meglévő termékleírásokat, lehetőség szerint korszerűsítsék, a ­piaci igényeknek megfelelően továbbfejlesszék. Ezért a minisztérium azon dolgozik, hogy egy-egy termékleírást átvilágítva javaslatot tegyen a borvidéknek, hogy melyek azok a jellemző borkarakterek, borfajták, amikkel egy-egy földrajzi névvel társítva jobban meg lehet jelenni a piacon.

– Az eredetvédelem eszközt ad a borászok kezébe, hogy a termékeik értékét, piaci jelenlétét tudják növelni – mutatott rá a minisztériumi osztályvezető.

Emellett bátorította a bortermelőket, hogy keressék meg a borvidékükre jellemző egyedi tulajdonságokat. A ­Kunsági borvidék az illatos fehérborokkal, a gyümölcsösséggel tűnik­ ki.