Huszonkilenc év után fogták el a vadkerti özvegyasszony román gyilkosait – galériával és videóval

29 éve, 1993. október 1-én reggel vérbe fagyva talált rá szomszédja a 66 éves áldozatra soltvadkerti házában. A magányosan élő özvegyet szeptember 30-án éjjel agyonverték és olyan súlyos agyi sérüléseket szenvedett, hogy a házba érkező szomszéd hiába hívta az orvost, ő már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Akkor a rendőrség lezárta a házat, több tucat nyomozó, bűnügyi technikus, nyomszakértő és életvédelmi nyomozó érkezett a helyszínre, majd nagy erőkkel keresni kezdték az elkövetőt, a keresésben nyomkövető kutya is részt vett. A Petőfi Népe 1993. október 2-i számában részletes helyszíni tudósítást adott a tragédiáról. Az akkori helyszíni információk szerint az idős asszony egyedül élt, miután néhány hónappal korábban eltemette férjét, gyermekei pedig más városokban laktak.

A gyilkosság indítékát akkor még csak sejteni lehetett. A beteges asszonyról többen tudták, hogy pénzhez jutott. Miután megözvegyült, előbb a lovat adta el, majd a szekeret, ezután leszüretelt, és a hordóktól is megvált. Ott és akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a tettes elvitt-e pénzt a házból. Jelei viszont már éjjel is voltak annak, hogy valaki a sértett portáján járt. Az egyik szomszéd csütörtökről péntekre virradó éjjel órákon át tartó erős kutyaugatást hallott a kertből, aminek nem tulajdonított túlzott jelentőséget. Reggel derült csak ki, hogy miért ugattak az idős hölgy kutyái, miután az asszony, aki dolgozni ment hozzá, felfedezte a holttestét. Akkor még nem lehetett tudni, hogy hogyan halt meg az áldozat, mert a rendőrök a nyomozás érdekeire hivatkozva ezt nem osztották meg a tudósítóval. Az azonban biztos, hogy rettegés söpört végig az utcában: az utcát szinte kivétel nélkül idősek lakták, akik tudták, hogy bármelyikük az áldozat helyében lehetett volna.

Annak idején a Petőfi Népe is megírta, hogy a rendőrség mindazok segítségét kérte, akik életének utolsó óráiban találkoztak az áldozattal és bármilyen hasznosítható információval tudnak szolgálni a nyomozáshoz.

A Petőfi Népe 1993. október 6-i számában arról írt, hogy a rendőrség által indított hajtóvadászat ellenére továbbra sincs meg a gyilkos. A boncolás eredménye viszont megvolt, a nyomozást vezető Vasas László alezredes közlése szerint az agyroncsolódásba halt bele az áldozat. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy mi volt a gyilkos fegyver, sem arról, hogy mi tűnt el a lakásból. Erről a nyomozás érdekeire hivatkozva a szerdai sajtótájékoztatón sem szóltak.

A Petőfi Népe akkori tudósítója arról írt, hogy többen is tudhattak arról, hogy az idős asszony pénzhez jutott. Köztük azok a Romániából nagy számban érkezett vendégmunkások, akik a soltvadkerti földeken dolgoztak napszámban a helyi gazdáknak. Nem kizárt, hogy közülük az áldozatnak is dolgoztak a gyilkosságot megelőző hetekben. A rendőrök mind a helyiek, mind a román napszámosok körében adatokat gyűjtöttek. A nyomozást vezető akkor cáfolta azokat a fővárosi lapértesüléseket, miszerint egy fiatalembert már őrizetbe vettek, mert véres volt a nadrágja. Mint a szerdai sajtótájékoztatón kiderült, már akkor képbe került egy akkor 22 éves román férfi és élettársa, későbbi házastársa, akik házkörüli munkát végeztek az asszonynál, és akiknek a gyilkosság után nyomuk veszett.

A sajtótájékoztatón dr. Kovács Gábor alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztály vezetője és helyettese, Bogdány Gyula alezredes adott tájékoztatást. 

A nőt bűnügyi jogsegély útján, nemzetközi elfogatóparancs alapján vették át a román hatóságtól, a férfi pedig más bűncselekmények miatt tölti büntetését, őt ideiglenesen adták át a román szervek az eljárás idejére. Mindkettejüket gyanúsítottként hallgatták ki. 

Az ügy részleteiről Bogdány Gyula alezredes számolt be.

Elmondta, hogy akkor egy nagyon széleskörű és alapos nyomozás indult meg az akkori technikai lehetőségek között. Elsősorban a lakókörnyezetére és a sértett kapcsolatrendszerére terjedt ki. Így került a látókörbe a Romániából munkavállalási céllal érkező férfi és nő, akik a sértettnél alkalmi munkát vállaltak korábban, és a bűncselekményt követően szinte azonnal távoztak Romániába. Elhangzott, hogy kilétük felderítése viszonylag hosszabb időt vett igénybe, levelezés és információcsere történt a magyar és a román hatóságok között. 1994-ben a Pest megyei Bugyin hasonló emberölés történt, ahol az ottani rendőrök gyorsan és sikerrel azonosították az elkövetőket, egy román férfit és nőt. Ott a soltvadkerti esethez hasonlóan munkavállalási céllal érkeztek, álnevet használva, és a bűncselekmény után azonnal visszatértek Romániába. A Pest megyei ügyet 1996-ban lezárták és Romániának felajánlották, de a soltvadkerti ügybe beépítették a felhasználható adatokat – ám továbbra sem lehetett az elkövetőket a helyszínhez kötni. A bugyi ügyben a román hatóságok meghallgatták az akkor már házas feleket elkövetőként, és az elkövetők genetikai mintáját beszerezte a magyar hatóság Romániából, így a gyilkosság helyszínén hagyott cigarettacsikkből szakértői vizsgálattal azonosították a férfi elkövetőt. Ennek ellenére továbbra sem lehetett megalapozottan a gyilkossághoz kötni a két személyt, mert csak hosszabb időtávra tudták a sértetthez kötni őket.

Az elmúlt években a nyomozás során leszűkítették a magyarországi tartózkodásukat az elkövetés időpontjára és helyére. Ennek eredményeként 2020-ban elrendelték a nyomozás folytatását, nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében. A női elkövető május 26-án érkezett Magyarországra, augusztus 25-én pedig a férfi. Elhangzott, hogy a pár később elvált és a férfi a bugyi elkövetés kapcsán 16 éves börtönbüntetést kapott, ebből 13 évet letöltött. Elfogásukkor szabadlábon voltak, de a férfi újabb bűncselekmény miatt jelenleg is börtönbüntetését tölti Romániában, melynek időtartamát részben Magyarországon tölti le. Bogdány Gyula elmondta, hogy a női elkövető elismerte jelenlétét a sértett megölésekor, viszont a kezdeményező szerepet a férfinak tulajdonította, míg ő nem vett részt a sértett bántalmazásában, sem megölésében, és a férfi vallomásában további részleteket világított meg – egyelőre ennyi tájékoztatást kapott hírportálunk a vallomásokról. Jelenleg mindketten itthon vannak letartóztatásban.

Bogdány Gyula azt is elmondta, hogy az gyilkosok különös kegyetlenséggel követték el tettüket. A támadás váratlanul érkezett és olyan mértékű volt, ami a sértett védekezését azonnal megtörte. A bűncselekmény minősítése különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, aminek az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással és gátlástalanul, emberi mivoltából kivetkőzve elkövetett gyilkosságot értékelik, mely során az áldozat a halált okozó sérülés mértékét jóval meghaladó szenvedést élt át.

Korábban írtuk:

1993. szeptember 30-án soltvadkerti házában ismeretlen tettesek megölték az ott lakó özvegyasszonyt, majd a lakásban végzett kutatás eredményeként megtalált –­­ a jelenlegi adataink szerint több százezer forint – készpénzzel elhagyták a helyszínt. Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: BKMRFK) nyomozást indított – írja a police.hu.

A nyomozás során ekkor az elkövetők kilétét nem sikerült megállapítani. A rendőrök azonban nem feledkeztek meg az ügyről, az elmúlt évtizedekben több nyomozati cselekményt végeztek.

A Bács-Kiskun megyei rendőrök kitartó munkájának, valamint a technikai eszközök és lehetőségek fejlődésének köszönhetően sikerült beazonosítani a feltételezett elkövetőket, egy éves 51 nőt és egy 51 éves férfit.

Tekintve, hogy a látókörbe került emberek román állampolgárok voltak, így a román hatóságok segítségét kérték a rendőrök. A nőt európai elfogatóparancs alapján fogták el Romániában, míg a férfi ekkor már más ügyben jogerős börtönbüntetését töltötte. A bűntársakat – nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében – kiadatási eljárás során adták át a magyar nyomozóhatóságnak.

A nyomozók nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki a román férfit és nőt.

Az ügy részleteiről sajtótájékoztató keretében 2022. szeptember 14-én dr. Kovács Gábor rendőr alezredes, a BKMRFK Bűnügyi Osztályának vezetője és Bogdány Gyula rendőr alezredes, a BKMRFK Bűnügyi Osztályának osztályvezető-helyettese számolt be. A részletekkel hamarosan jelentkezünk.