A fokozódó migrációról értekeztek Hercegszántón

Zöld útlevél helyett piros lámpát kell mutatni az illegális migrációnak, hangsúlyozta a találkozón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, majd hozzátette, hogy Magyarország elvárja Brüsszeltől, hogy térítse meg országunknak a határvédelem költségeit. Orbán Viktor miniszterelnök azon levelére, amelyben a határvédelemmel kapcsolatos több mint 590 milliárd forintos magyar kiadás megtérítését kéri, egyelőre még nem érkezett válasz az Európai Bizottság elnökétől.

– Ez azért is fontos, mert a kerítés nem csak a magyarokat, hanem Európát is védi. Köszönjük szépen a katonáknak a munkájukat, a magyar embereknek pedig a támogatást ehhez a munkához, hiszen már kinyilvánították az illegális migrációval kapcsolatban a véleményüket

- fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

Az eseményen elhangzott, hogy az elmúlt években végérvényesen bebizonyosodott az, hogy a határvédelem legeredményesebb formája és módja a fizikai határtorlaszok, és a kerítés építése. Egy ország akkor tudja felelősségteljesen garantálni állampolgárainak a biztonságát, ha az olyan legelemibb követelményeknek meg tud felelni, mint például a határ ellenőrzése, a határ védelme és a magyar emberek biztonságának megőrzése.

– Amikor Magyarország kerítést emelt és elkezdte védeni a határait, akkor minden fronton támadások kereszttüzébe került. Ha visszaemlékszünk a brüsszeli bürokraták azt mondták, hogy le kell bontani ezt a kerítést. A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai ország számára is, hiszen ugyanígy épített kerítést: Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország. Vagyis ez a 2015-ben egyedül lévő magyar álláspont mára már többségi állásponttá válik Európában – mondta Szentkirályi Alexandra.

Hozzátette: az északi barátaink, a lettek, a litvánok és a lengyelek most szembesülnek azzal, amivel Magyarország már 2015 óta szembesült.

A migránsválság Lengyelországban a legsúlyosabb jelenleg, több ezer migráns tartózkodik a határ fehérorosz oldalán, a napokban többször megpróbálták áttörni a határvédelmet, amit mostanra már több mint tízezer katona őriz. A brüsszeli segítség most sem sokkal több mint anno mi kaptunk. Az Európai Unió felajánlotta Varsónak a segítséget, de nem a határvédelemhez, hanem a migránsok nyilvántartásba vételéhez, és a menedékkérelmek feldolgozásához.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról tájékoztatott, hogy ezen a déli hódunai határszakaszon igen aktív a határsértők mozgása, nagyobb a mozgás mint a Csongrád megyei szakaszon, és jóval nagyobb mint a horvát szakaszon.

Bács-Kiskun megyében csütörtök éjjelig 53844 határsértőt tartóztattak fel, Csongrád megyében 41265. Embercsempészés tekintetében Bács-Kiskun megyében idén 218, Csongrád megyében 201 embert fogtak el, országosan 1050 főt. Bács-Kiskun megyében 37 alagutat találtak a határnál, Csongrád megyében harmincat. A kerítés alatt a szerb területről a magyar területre vezetnek az alagutak.

– Az erőszakos cselekményeket tekintve nagyon gyakori, hogy járőreinket megdobálják kővel, cseréppel, fahusángokkal vagy a helyszínre érkező járőrt létrákkal támadják meg. Az általunk alkalmazott rendszerhez szükséges eszközökkel: éjjel látó hőkamerákkal, egyéb más riasztó- és távérzékelő-rendszerekkel dolgozunk, és igen jelentős segítséget kapunk a Magyar Honvédségtől, valamint itt a megyében az is jellemző, hogy a Polgárőrség határ menti településeken működő csoportjai aktívan részt vesznek az ellenőrzésekben – tájékoztatott Bakondi György.

– Itt a határ mellett kettős érzés van az emberekben, egyrészt érzik és tudják, hogy biztonságban vannak, mert a kormány kerítést épített, és megvédi a déli határt. Egész pontosan megtanultak élni ezzel a helyzettel, és ahhoz is hozzászoktak, hogy fokozott rendőri és katonai jelenlét van. A baloldal álproblémának nevezte a migrációs kérdést, most is ugyanazt mondják mint korábban, hogy be kell fogadni a migránsokat, és ez aggodalommal tölti el az embereket. Ne felejtsük el, hogy ahhoz képest ami más országokban van, itt a térségben a szülők biztonságban el tudják engedni a gyerekeiket iskolába, szórakozni, vagy máshova. Nagyon fontos, hogy a biztonság megmaradjon és a határt továbbra is védjük – mondta Zsigó Róbert.