Felmentette a törvényszék a rágalmazással vádolt MSZP-s politikust

Varga László volt KDNP-s országgyűlési képviselő, nyugalmazott református lelkész négy éve jelentette fel rágalmazás és becsületsértés miatt Király Józsefet, az MSZP önkormányzati képviselőjét, helyi frakcióvezetőjét és Riczu Pétert, az MSZP 2014-es önkormányzati képviselőjelöltjét. Varga László szerint a két vádlott egy 2014 júliusában tartott sajtótájékoztatón „személyére nézve valótlan és sértő kijelentéseket tettek”, amelyek aztán több helyen megjelentek az interneten.

A cikkekben az állt: a vádlottak a sajtótájékoztatón felszólították a korábbi hírös városi parlamenti képviselőket, hogy ha jelentettek az állambiztonsági hivatalnak, akkor vállalják fel múltjukat nyilvánosan is. Az egyik cikk megemlítette azt is, hogy a Magyar Nemzet Bank egyik alapítványa, az új kecskeméti egyetemi kart megvalósító Pallas Athéné Domus Mentis 12 milliárd forint közpénz felett rendelkezhet Kecskeméten, ennek pedig „kuratóriumi tagja nem más, mint Varga László, korábbi Fidesz-KDNP-s honatya, aki szintén szóba kerülhet a fenti ügynökmúlt kapcsán” (Varga később a kuratórium elnöke volt, majd 2016-ban lemondott a tisztségről).

A hiroshir.hu-ra 2014 augusztusában „12 milliárd forint felett dönthet egy volt állampárti besúgó?” címmel került fel írás. Ebből Varga szerint egyértelműen kiderült, hogy a vádlottak róla állítják tényként és híresztelik, miszerint „Budai” fedőnéven ügynök és besúgó volt.

A Kecskeméti Járásbíróság tavaly májusban elsőfokon Királyt és Riczut társtettesként elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek találta, és egy év próbára bocsátásra ítélte őket. Kedden tárgyalta a büntetőpert másodfokon a Kecskeméti Törvényszék, amely viszont a vádlottakat felmentette a rágalmazás vétségének vádja alól bűncselekmény hiánya miatt. Az indoklás szerint a politikus vádlottak megkérdezték a szintén politikus magánvádlót, hogy együttműködött-e valaha az állambiztonsági szolgálatokkal.

– A bíróság szerint e kérdés formájában feltett, közügyet érintő kijelentés nem tényállításnak, hanem a helyi önkormányzati választásokat megelőző kampányidőszakban elhangzott politikai véleménynek tekinthető. A vádlottak kérdése a közügyek szabad megvitatását érintette, amely jelen esetben a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezte, ezért a vádlottak cselekménye nem minősült jogellenesnek – közölte kérdésünkre a törvényszék sajtóosztálya.

A vádlottak és védőik a másodfokú bíróság döntését tudomásul vették, míg Varga László három nap gondolkodási időt tartott fenn, azaz pénteken még jelenthet be fellebbezést, így az ítélet még nem jogerős.

Mit mondtak a felek?

Varga László az elsőfokú tárgyalás során többször is kijelentette: kétszer is átvilágították, egyszer 2002-ben, majd képviselővé választása után, 2010-ben, és nemhogy nem volt besúgó, hanem éppenséggel róla jelentettek, főleg ifjúságnevelői munkájáról, mindezt pedig a történeti levéltári dokumentumok is bizonyítják.

Király József kijelentette: ő nem állított tényeket, csak kérdezett. Ezt pedig „kutyakötelességének érezte”, miután egy kecskeméti hírportálon arról olvasott, hogy a helyi Fidesz bizonyos körének a birtokában olyan iratok vannak, amelyek egy volt helyi országgyűlési képviselő ügynök- és besúgó múltját bizonyítják.