Kollár Csaba: Nem mindegy, mekkora tojást vásárolunk

Talán úgy tizenöt-húsz éve változott meg a piac. A hagyományos húsvéti étkezési szokások elhalványodnak. Ma már az ünnep közeledtével kevésbé érzékelhető a keresletnövekedés a tojás piacon, mint valamikor. Jó néhány évvel ezelőtt húsvét idején az élelmiszerpiacon hasonló keresleti növekedés volt a tojásra mint amilyen karácsonykor tapasztalható. 

– Most a többlet igény, úgy lehet fogalmazni, hogy egy harmad karácsony – mondta Kollár Csaba, a 28 éves lajosmizsei Hírös Farm Kft. vezetője (korábbi nevén Mizsetáp Kft.; ez a baromfitenyésztő cég adja a hazai termelés 5 százalékát). Ma már nem divat, pláne a nagyobb településeken a locsolkodás, a tojásfestés. Ráadásul, ha karácsonyhoz képest még közelebb is esik a húsvét ideje, akkor ez a forgalom szempontjából kevésbé szerencsés. Ha későbbre, például április közepére-végére esik, akkor más a helyzet. Illetve az is igaz, hogy az idén szerényebb anyagi keretből gazdálkodnak a fogyasztók, mint akár négy-öt éve. Mindez a gazdasági visszaesésnek, és az inflációnak is köszönhető. Emellett a kiskereskedelmi árakat lefelé nyomja az árfigyelő internetes rendszer működése és a kötelező akciózás bevezetése. Ez valamelyest érthető a kormány részéről, így könnyebb a lakosságnak megvásárolni olcsóbb tojást. Ez az érem egyik oldala. A másik azonban kevésbé ismert, hangsúlyozta Kollár Csaba. 

Ha a termelők tönkre mennek, vagy nem fejlesztenek, és még inkább importfüggővé válik az élelmiszerpiac ezen szegmense, akkor nem a hazai termelők, a hazai jövedelmi viszonyok, hanem a gazdag bécsi-, hamburgi, berlini és milánói vásárlók pénztárcája fogja majd befolyásolni a magyar árakat. Ugyanazon holland vagy lengyel tojásért kell a fogyasztónak versenyezni, és belátható, hogy messze nem a magyarok képesek erre. Erről senki sem beszél, pedig egy szakembernek triviális. Ráadásul az árak tekintetében egy nagyon becsapós, rossz gyakorlatot követ a hazai kiskereskedelem. A polcokon azt jelzik hány forint a tojás darabja, holott ennek a jelentősége szinte semmi. Azt kellene nagy betűkkel kiírni, hogy mi a tojás kilós egységára. Ugyanis a valódi egységár a lényeg. Így aztán alacsonyabb és még alacsonyabb darabárral versenyeznek a kereskedők egymással a fogyasztók kegyeiért. Emiatt extrém módon erős a piciny és a közepes méretű tojás iránti kereslet, olyannyira, hogy a tyúkok nem is képesek erre, így rengeteg import piciny tojás jön az országba. A kis tojás esetében, ha visszavetítjük egy kilós arányra, akkor az elfogyasztott tápanyag lényegesen kevesebb, mint a nagyobbak esetében. A fogyasztónak, tehát az egész társadalomnak az az érdeke, hogy kilós egységárban kelljen forgalmazni a terméket, mert akkor tisztábban lát majd a vásárló, mondta Kollár Csaba. 

Hogy mennyi is lenne a fair ár? Az ami a termelőt se teszi tönkre, meg meg se gazdagszik belőle hirtelen? Egy kilónkénti 800 forint már elfogadható lenne jelenleg. Az S-es súlyú tojásból 20,8 darab, M-esből 17,2 db, az L-esből 14,7 db, míg az XL-es ből 12,8 darab tesz ki 1 kilogramm megehető tojást. Igazán látványos a különbség! Az említett 800-as ár a termelő telephelyén lédig, raklapos tojásra vonatkozik, de már áfával együtt. Ha ez bekerül a boltba, akkor valószínűleg dobozolva és a kereskedelmi haszonokkal (nagyker, kisker) fuvarozással és adókkal együtt 1.350 forintos kilónkénti árnak felelne meg – mondta Kollár Csaba, a lajosmizsei Hírös Farm Kft. vezetője.