2023.12.15. 20:12
Újragondolhatják és rugalmassá tehetik a Homokhátság vízgazdálkodási rendszerét – galériával
Jelen korunk legnagyobb kihívása az, hogy a klímaváltozás hatásai miatt át tudjuk-e még az utolsó pillanatokban alakítani a Homokhátság vízkezelésének gyakorlatát? Az eddig elért eredményekről és a további célkitűzésekről tartottak konferenciát immáron harmadik alkalommal, csütörtökön Kecskeméten, a Four Points By Sheraton Hotelben.
A konferencián lehetőség nyílt a tapasztalatok és vélemények megosztására, valamint a vízgazdálkodás fejlesztését segítő irányok megvitatására.
Fotó: Orosz Fanni Flóra
A Homokhátság területét érő kedvezőtlen hatások mérséklése Magyarország egyik legfontosabbnak ítélt és ezért kiemelten kezelt területfejlesztési kérdésévé vált. A Magyar Kormány 2021. végén, két ütemben, KEHOP pályázati forrást biztosított a Duna–Tisza-közi Homokhátság területének sajátosságaihoz illeszkedő vízgazdálkodási, illetve tájhasználati beavatkozási módszerek kialakítását, a gazdálkodási feltételek és az ökológiai állapot javítását szolgáló fejlesztéseinek kivitelezését előkészítő munkáira.
A 2020-ban elkészült, Homokhátság vízgazdálkodási állapotának javítása, helyreállítása című döntés-előkészítő tanulmány meghatározta a fejlesztési célterületeket (összesen 7 db) és azokat a nagy léptékű vízgazdálkodási infrastrukturális beavatkozásokat is, amelyeken keresztül a vízpótlás és a vízvisszatartás az állami főműveken megvalósulhat, ezzel lehetőséget biztosítva további lokális projektek kapcsolódásához.
Köszöntőbeszédet mondott Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke, illetve Bányai Gábor kertész-üzemmérnök, növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakmérnök, a Magyar Országgyűlés tagja. A rendezvényen részt vett még továbbá Dr. Salacz László országgyűlési képviselő, valamint Rideg László a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke, Laurinyecz Pál a VIZITERV Environ Nonprofit Kft. műszaki igazgathelyettese, illetve Láng István országos vízügyi főigazgató is. A konferencia céljáról Gacsályi József a Viziterv Environ Kft. Ügyvezetője mesélt bővebben, aki elárulta, hogy a harmadik konferencia egy kétéves tervezési fázis lezárása, illetve az eredmények bemutatása.
Csökkenő tendenciát mutat a felszín alatti vízkészletünk
– Azzal, hogy a tervek elkészültek, a probléma még nem oldódott meg, hanem ebben tovább kellene lépni a megvalósítás fázisába – hangsúlyozta az ügyvezető.
Hozzátette, hogy a csapadéktevékenység vonatkozásában meghatározók a szélsőségek. Továbbá a csapadék éves eloszlása a téli félévből eltolódott a nyári félévbe, ahol intenzívebb a párolgás, ezért a hatékony beszivárgás csak minimális szintű. Ebből az következik, hogy a felszín alatti vízkészletünk folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami bár nem az utóbbi időben indult el, mégis az utóbbi tíz évben erősödött meg.
– A klíma-forgatókönyvet figyelembe véve ki merjük jelenteni, hogy ez a változás még intenzívebb lesz és negatív irányba, tehát ezt mindenképpen szeretnénk olyan műszaki megoldásokkal megállítani, amely később ezt pozitív irányba tudja visszafordítani – mesélte bizakodva Gacsályi József.
III. Homokhátsági Vízgazdálkodási Konferencia Kecskeméten
Fotók: Orosz Fanni FlóraÚjragondolás és rugalmasság
A megoldás egy részét az jelentheti, ha a vízgazdálkodási rendszereket újra gondolják és rugalmasabbá teszik, vagyis a cél, hogy ezek ne csak a vizek egyirányú elvezetését tegyék meg, hanem helyben tudják tartani. További megoldási lehetőséget hordoz magában a Duna, hiszen vízkészlet szempontjából optimális.
– A projektünknek az a végkövetkeztetése, hogy a Duna irányából kivett vízhozamokat kell a homokhátságnál azt az 50 méteres magasságkülönbséget leküzdve feljuttatni Kéleshalom, Kunfehértó irányába, és ott beszivárogtatva, illetve a meglévő rendszereket táplálva lehetne pozitív a vízkészlet-gazdálkodást pozitív irányba mozdítani – árulta el az ügyvezető.
A konferencián lehetőség nyílt a tapasztalatok és vélemények megosztására, valamint a vízgazdálkodás fejlesztését segítő irányok megvitatására.
