Gáspár Ferenc: Ellentmondásos volt az idei év

– Kik az idei év nyertesei a mezőgazdaságon belül? A gabonatermesztők? Az állattenyésztők? A zöldség-, gyümölcstermesztők?

– Bár idén valóban kegyesebb volt hozzánk az időjárás, a piaci körülmények azonban továbbra is komoly kihívások elé állították a termelőket. Nem hinném, hogy most bárki nyertesnek érezné magát az ágazatban. Az állattenyésztőknek minden bizonnyal nagy könnyebbséget jelentetett a takarmányárak csökkenése, az energia- és munkabérköltségek azonban továbbra is nagyon magas szinten vannak, ráadásul – például a tej esetében – a piaci körülmények sem túl ideálisak. A zöldség- és gyümölcstermesztőknek az idén az aszály miatt kevesebbet kellett aggódniuk, azonban a sok eső miatt a növényvédelemre a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kellett fektetniük.

– Milyen volt az idei termés a gabonaföldeken? Két éve jól zártak a gazdák. Most ugyanez elmondható-e?

– Nagyon nehéz év van a hazai gabonatermesztők mögött. Egyrészt Bács-Kiskun vármegyében a kalászos gabonák átlagtermése elmaradt a várt hozamokhoz képest. Másrészt a szomszédban dúló orosz–ukrán háború nagyon rossz hatással van a hazai gabonapiacra. Az Európai Unióba tömegével beáramló ukrán gabona súlyos nyomás alatt tartja a piacot, s bár hazánkba nem érkezhet közvetlenül ukrán gabona, a külpiacaink telítettek az olcsó terménnyel. Emiatt az idén rendkívül alacsony felvásárlási árak jellemzik a gabonapiacot, miközben a termelési költségek tovább emelkedtek.

– Milyenek voltak a termésátlagok?

– A nyári aratású kalászosok termésátlaga az idén ugyan elmaradt a várthoz képest, de összességében a tavalyi évhez viszonyítva jobb hozamokat értek el a termelők. Az őszi aratású növényeknél (pl. kukorica, napraforgó) vármegyei szinten nagyobb különbségek voltak a termésátlag terén, ami a különböző termőföldi adottságok miatt alakult ki. A kukorica 5,9 tonna/hektár, míg a napraforgó 2,9 tonna/hektár termésátlaggal zárt a vármegyében. Sajnos a cukorrépatáblák egy részén az aszályosabb időszak miatt kialakult egy gombabetegség, ami miatt sok területről nem történhetett meg az értékesítés.

– Voltak-e olyan tényezők, amelyek javították és olyanok, amelyek nehezítették a termelők munkáját?

– Az idei évben a gabonatermesztők munkáját nagyban nehezíti a szomszédságban zajló orosz–ukrán háború, ami nagyon rossz hatással van a magyar mezőgazdaságra. A gabonatermesztők nagyon nehéz helyzetbe kerültek az alacsony felvásárlási árak miatt, de más ágazatokban is megjelent az ukrán import hatása, gondoljunk csak például a tojásra vagy a mézre. Ebben a helyzetben kiemelt jelentőségűek az agrártámogatások, amelyek nagyon sok gazdálkodó tevékenységét segítik.

– Miként látja a vármegyei gyümölcstermesztők helyzetét? Tavasszal a fagyok alaposan megtizedelték főleg a csonthéjas ültetvényeket.

– Az idén a vármegyében a kajszi- és őszibaracktermés jelentős részét – csaknem 100 százalékát – elvitte a tavaszi fagy, sok helyen még mutatóban sem találtak pár szem barackot a fán. A koraicseresznye-, meggy- és szilvaültetvényekben is tapasztalható volt egy 35–45 százalékos fagykár, de itt legalább egy közepes termést el tudtak érni a termelők. A gyümölcsök értékesítésével és a munkaerő hiányával az idén is volt gondjuk a gazdáknak. A rázott meggy felvásárlási ára az előző évekhez képest – a jelentős mértékű infláció ellenére – nem emelkedett, miközben a növényvédő szer, a műtrágya és a munkaerő tekintetében jelentős költségnövekedéssel kellett szembenézniük a termelőknek. A kézzel szedett meggyet és a cseresznyét nagyon nehéz értékesíteni, ahogyan a szilva- és almatermelők is hasonló problémákkal küzdenek.

– A szőlők idén jó termést hoztak. Ennek ellenére a termelők nem elégedettek az árral. Vajon mi ennek az oka, hogy még mindig alacsonyak az árak?

– A szőlőtermesztésnek kedvezett az időjárás, mindig a megfelelő időben megfelelő mennyiségű csapadékot kapott, jelentős elemi kár nem érte az ültetvényeket a vármegyében. Így idén valóban jó termést adtak a szőlők Kiskőrösön és környékén, ám a Kunsági borvidékre ez már nem igaz. A sok eső miatt már az év elején jelentős peronoszpóra-fertőzés jelent meg az ültetvényekben, ezt követően pedig a lisztharmat okozott gondot. Az országos termésátlag 7–8 tonna/hektár körül alakult, vármegyénkben Kiskőrösön és környékén 12–14 tonna/hektáros hozamokat értek el a szőlészetek. A szőlő árazása kapcsán az egyik nagy probléma lehet, hogy nincs különbség a fajták felvásárlási ára között. Az úgynevezett kommersz fajták (Bianca, Aletta stb.) ára idén bruttó 110 forint/kg, míg a minőségi fajták ára 120–130 forint/kg (Cserszegi, Rajnai stb.) körül alakult. Jól látható, hogy az árak nem tükrözik a termelésük közötti költségeket – a minőségi fajták termelési költsége mintegy 30–40 százalékkal magasabb −, valamint a termésmennyiségek közötti különbséget. A vörös szőlőt egy külön kategóriaként kell kezelnünk az idén, mivel a vörösbor piaca szinte teljesen megállt. Az alacsony árak hátterében a borpiaci kereslet visszaesése áll. Jelenleg főként az olcsó, nagy mennyiségű fehérborra van kereslet, ebből szinte korlátlan mennyiséget el tudnánk adni, a fajtanévvel ellátott, minőségi borok azonban szinte eladhatatlanok. Sajnos ebben a tendenciában rövid távon nem várható változás, így a szőlő ára a következő években is hasonlóan fog alakulni.

– Hogyan látja az állattenyésztők helyzetét? Mintha a szarvasmarha-állomány növekedne, a sertéseké pedig csökken. Mi a helyzet a szárnyas- és a juhállománnyal?

– Az állattenyésztők helyezte sem egyszerű a mostani időszakban. Nagy könnyebbséget jelent a számukra, hogy idén olcsóbban jutottak takarmányhoz a tavalyi magas árakhoz képest. A szarvasmarha-állományoknál némi növekedés látható, a húshasznú szarvasmarha esetében azonban jelentősebb a bővülés. A sertésállomány csökkenése az idén is tovább folytatódott, ami a magas inputköltségeknek és az afrikai sertéspestis veszélye miatti szigorúbb járványvédelmi előírásoknak tudható be. A madárinfluenza ismét megjelent a vármegyében, ami ismét nehéz helyzetbe hozhatja a baromfitartókat. A sertéshez hasonlóan a vármegye juhállománya is csökken. A legnagyobb probléma a takarmányozással kapcsolatos: a legelőterületek hozama nem mindig biztosított elég takarmányt, ezért gyakran a szántóterületeket vonják, vonták be legeltetéssel történő hasznosításra.

– Az idén hogy alakult az őszi vetés? Elegendő csapadék van a talajban?

– Általánosságban elmondható, hogy idén a hosszú, száraz ősz miatt a tavalyi évhez képest gyengébbek a gabonák. Ha időben elvetették a gazdák a gabonát, a vetőmag sokáig nem tudott kikelni a száraz talaj miatt, majd relatív rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék került a vetésekre, ami a növények fejlődésére jó hatással volt ugyan, viszont azokon a területeken, ahol megállt a víz, már nem tett jót, illetve megjelentek a gombabetegségek is, ami a növények sárgulásával járt. Az idei évben a kukorica és napraforgó aratása elhúzódott, így sok esetben a vetésekkel megcsúsztak a gazdák, emiatt is van az, hogy az idén több a közepes, gyengébb terület.