Az agrotechnikában rejlik a növényvédelem kulcsa

Napjainkban is sokan gondolják azt, hogy a hatékonynak ismert talajfertőtlenítő szerek betiltásával veszélybe kerül a növénytermesztés. Enyhül az aggodalom, ahogy mind többen megismerik a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság szempontjából kedvezőbb megoldásokat.  A kemizálás helyett ki-ki a biológiai növényvédelem felé kénytelen orientálódni, baktériumok, gombák veszik át a kémiai anyagok szerepét.

A kertészek gyakrabban a talajok termesztésre alkalmassá tételét igyekeznek biológiai módon megoldani.  Kénytelenek, mert hozzá sem jutnak a kórokozók, kártevők ellen hatékony kémiai szerekhez, mert az Unió szakhatósága emberi egészségre ártalmasnak nyilvánítva kivonta azokat a használatból.  Bacsó Mária és Bacsó Dénes testvérpár Nagykőrösön hajtatásos zöldségtermesztéssel foglalkozik. Náluk évekkel előbb több növényt károsítottak a talajlakó kártevők, amelyeket végül sikerült gomba preparátumokkal visszaszorítaniuk.

A paprikát talajtakaráson termesztjük, ám a védőfólia felmelegíti a talajt és az kedvező a fuzáriumnak. Más kultúrnövények alatt a fonálféreg okozott nálunk kárt. Úgy tűnt, nemigen tudjuk elhárítani az akadályt, ezért Kósa István agrármérnök, helyi szaktanácsadó segítségét kértük. Javaslatára különböző gomba preparátumokat juttattunk a talajokba. Ezek az élő szervezetek elszaporodtak és jelentős mértékben visszaszorították a kártevőket.  A kertészetekben használatos kémiai szereket egyelőre a biológiai védelem mellett sem lehet teljesen nélkülözni, de úgy gondoljuk, a talajok természetes úton való védelmét is beiktatva, csökkenthető a használatuk − magyarázta Bacsó Mária.

Kósa István szaktanácsadó azonban csak szükséghelyzeti megoldásnak tartja a biológiai  beavatkozást. Szerinte a biztonságos termesztés döntő feltétele a helyes földművelés. 

Az egyes növényi paraziták ellen célirányosan felhasznált mikróbákról ma még nem tudjuk azt, hogy hosszabb idő alatt miként változtatják meg a talaj élővilágát. Elképzelhető, hogy a termesztésre nézve hátrányosan, hiszen például a fuzárium elleni preparátumok más, esetleg hasznos mikróbákat is elpusztítanak. Ez azt jelenti, hogy a termesztés biztonsága érdekében nem szabad a talajbiológiai készítményeket a kórokozók féken tartására alapvető megoldásnak tekinteni.

A szakember vélelme alapján úgy tűnhet, a kör bezárult, nem létezik emberre, talajra nézve biztonságos növényvédelem. Kósa István szerint elsősorban a gondos, helyes agrotechnikával lehetséges hosszú távon csökkenteni a növényvédőszerek felhasználását. Saját kertészetét hozta fel példának. 

− Immár 44 éve foglalkozunk hajtatásos zöldségtermesztéssel. Az idő alatt soha nem volt szükségünk egyetlen gramm talajfertőtlenítő vegyszerre sem. Ezért azt mondhatom: a termesztőknek inkább arra kellene törekedniük, hogy ne legyen szükségük a rovar- és mikróba pusztító készítményekre. Teljesen nem tudjuk azokat kiküszöbölni, de lehetséges csökkenteni. A megoldást az agrotechnikában találjuk. 

Tisztán, gyommentesen, nedvességgel állandóan ellátva akkor is, amikor nincs termesztés. Gyakori jelenség: a hajtatóházakban a termés betakarítása után hónapokig bent rekednek a növényi maradványok, amelyeken felhalmozódnak a kártevők, szaporító képleteik a következő termesztést veszélyeztetik. Az ilyen állapotok megszűntetése és más egyszerű, viszonylag olcsó növényvédelmi technikák jó eredményeket hoznak. A termesztés egésze persze, sokkal bonyolultabb, minthogy e néhány példával elintézhetnénk. A növények gondozásának hosszú folyamatát, összefüggéseit teljesen át kell látni.  Akik az agrotechnikai elemek összefüggéseit illetően bizonytalanok, sokat léphetnek előre, ha képzett szakemberekhez fordulnak segítségért − szögezte le Kósa István.