Éltető vízre várnak a kunsági borászok

Alig 3,7 millió mázsa szőlőt jelez előre az idei szüret előtt a termésbecslés, és több éves összevetésben is kimondottan alacsonynak számít a hazai borkészlet. Feldman Zsolt agrárminisztériumi államtitkár szerint Európában idén sem várható kiugróan jó szőlőtermés. Vajon milyen szüretre lehet számítani a Kunsági Borvidéken? Erről kérdeztük Frittmann János hegyvidéki elnököt.

Barta Zsolt

Frittmann János a beérkező termést vizsgálja.

Fotó: Pozsgai Ákos

Kedvező időjárás sehol nem volt az idén a kunsági borvidéken. Ettől függetlenül vannak olyan területek, amelyek jobban viselték az aszályt, mint mások. A fiatal ültetvényeken mindenhol látszódik a forróság nyoma. Az öreg ültetvények nagy része viszonylag jól viseli a meleget. A korai szőlőfajták – az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres – meglepően jól bírta az aszályos körülményeket – fogalmazott Frittmann János.

A Kunsági Borvidék elnöke szerint korábban egy kiló szőlőből 0,7 liternyi bornak való szőlőlével lehetett számolni, most kevesebbel kalkulálnak.

Ez lesz az a szüret, aminek a végén senki sem lesz elégedett. A termelő a kevesebb szőlő miatt fog bánkódni, a pincészetek számára pedig drága lesz a bor előállítása a növekvő költségek miatt. A bor minősége ettől függetlenül jó lehet.

Múlt pénteken a Frittmann Borházban a szüret előtt összegyűlő szőlészek és borászok a kérdést érintve nagyon indulatosak voltak. Többen megjegyezték: eddig csak a szólamokat hallották a vízellátással kapcsolatban. Ha már itt lenne a víz, akkor is elkéstek volna a hatóságok, mondta az elnök. Nem tervek kellenek a víz megtartására, hanem azonnal cselekedni kell. Meglátása szerint az emberek előbb-utóbb követelni fogják a vízpótlást. Ez nem az utóbbi 5-10 év kérdése, hanem egy meg nem oldott probléma régóta történő megoldásának az elnapolása. Frittmann szerint egy-két hónapon belül lépnie kell az arra illetékeseknek. Az elnök szerint csak egyetlen növény képes még ennek az aszályos időjárásnak ellenállni: ez a szőlő amelynek a gyökere mélyen lenyúlik az altalajba. A határban a szőlőn kívül zöld növényt alig látni.

A soltvadkerti borász arra hívta fel figyelmünket: nagyon sok új telepítésű ültetvény égett ki, pótolni sem érdemes a tőkéket. Kérdés az, hogy ezeken a helyeken milyen mezőgazdasági kultúrával érdemes foglalkozni. Sokan az erdőtelepítést javasolják. Soltvadkerten azonban úgy látják, hogy nincs értelme erdősíteni. A város környékén 3000 hektárnyi erdőt tartanak számon, a fák hatalmas mennyiségű nedvességet párologtatnak.

Frittmann szerint érdemes megnézni ezeket a fás helyeket. Ha vizes időszakban valaki egy ültetett erdőbe megy, akkor sem talál aljnövényzetet. Ha ilyen helyekre bezárnák a vadakat, akkor éhen és szomjan halnának az állatok. Az erdők 300- 500 méteres körzetben elszívják a szőlőültetvényektől a vizet és a tápanyagokat. Télen pedig fagyzugos helyek keletkeznek. A borász úgy fogalmazott: látva az idei helyzetet, amilyen gyorsan csak lehet, meg kell oldani a térség vízellátását. Bár 30-40 éve különböző tervek születnek ezzel kapcsolatban, de ezek közül egyet sem valósítottak meg.

Kevés bor maradt a hordókban

Kérdésünkre Frittmann János elmondta, minden idők legalacsonyabb borkészlete van a hazai pincészetekben. Így indul a szüret. Sem Olaszországban sem máshol nincs elegendő szőlő, így onnét nem lehet nagy tételben bort importálni. Kérdés, hogy emelkedik- e a kiskereskedelmi láncoknál egy ilyen helyzetben a bor beszállítási ára. Az input anyagok árának változását – üveg, címke, energia, bérek – alig vagy csak nehezen lehet érvényesíteni a kiskereskedelmi láncok felé.