Senki sem űzi el az esőfelhőket, a talajgenerátorok a jég ellen védenek

Nem a jégkármérséklő rendszer felelős az aszályért – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Mint ismert, a generátorok kezelői közül többeket fenyegetés ért Kelet-Magyarországon, akik ezért leállították a védelmi rendszer működését. A megyei agrárkamarát megkérdeztük az üggyel kapcsolatban, azonban arról nem kaptunk információt, hogy történt-e ilyen fenyegetés a megyében. Ehelyett megkaptuk az országos szervezet közleményét. 

Ebben a szervezet megállapítja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a legfontosabb a munkavállalói biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. 

Ebből adódóan sajnálatos módon számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.

Az elmúlt időszakban – jellemzően a kelet-magyarországi megyékben – felerősödtek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. A „boszorkányüldözés” a napokban egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit. A NAK megteszi a szükséges jogi lépéseket, feljelentést tett a fenyegetőzők ellen.

Hírportálunk megkérdezett egy soltvadkerti ismert szőlészt, aki azt mondta, tudomása szerint jó néhány napja nem is kellett beindítani a rendszert, azonban ilyen fenyegetésekről a városban nem hallott. Sőt, az a baj, hogy nincs is mi ellen bekapcsolni jelenleg a rendszert, hiszen felhők sincsenek, nemhogy eső. Egy kiskőrösi gazdálkodó azt nyilatkozta, hogy jóval a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendszerének a kiépítése előtt, már volt Kiskőrösön, sőt Kecelen és Soltvadkerten is jó néhány talajgenerátor letelepítve. Előfordultak olyan évek, amikor a vízzel alig tudtak mit kezdeni, pedig működtek a talajgenerátorok, de az is igaz, hogy voltak száraz esztendők is. 

A gazda elmondta, hogy a boszorkányüldözéses hangulat szítói csak azzal nem számolnak, hogy egy olyan helyzet alakult ki idehaza, amely a szomszédos országokat is érinti, azokat is, ahol nincs ilyen komplex jégkárelhárító rendszer. 

Majd hozzátette: folyamatosan működik a rendszer az ország nyugati felén, így Zala és Vas, vagy akár Somogy megyében is. Ezeken a helyeken nincs aszály a jégkárenyhítő talajgenerátorok működése ellenére sem. Azaz nem befolyásolják a védelmi berendezések a csapadék mennyiségét.

A szomszédos országokban is pusztít az aszály

Tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt négy esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. 

Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.

A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítása azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett.