Kecel

2022.06.13. 11:25

Dr. Apáti Ferenc: akár húszmillió embert is el tudnánk látni élelmiszerrel

Magyarország akár húsz­millió ember számára elegendő élelmiszert is képes lenne megtermelni, zöldségből és gyümölcsből azonban kevesebbet szüretelünk, mint amennyi megterem­hetne. Az okokról dr. Apáti Ferenc egyetemi docenssel, a FruitVeb elnökével beszélgettünk.

Barta Zsolt

Dr. Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeb elnöke. Fotó: Barta Zsolt

Magyarország elvileg húszmillió ember számára elegendő élelmiszert termelhetne meg, ugyanakkor behozatalra szorulunk zöldségből és gyümölcsből is. Szinte alig jegyeznek az elmúlt évtizedből olyan éveket a termelők, amelyek kimondottan jónak számítanak. Az okokról dr. Apáti Ferenccel, a Debreceni Egyem docensével, a Fruitveb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökével beszélgettünk a néhány hete megrendezett keceli meggykon­ferencia szünetében. 

– A hazai élelmiszer-termelési potenciál valóban alkalmas arra, hogy húszmillió embert ellássunk élelmiszerrel. 

Igaz ez a zöldségre és a gyümölcsre is. Ráadásul a hűtő- és a konzervipar által feldolgozott termékeink kétharmadát exportáljuk. Azaz a belföldi ellátás mellett kétszer több jut exportra. A frisspiaci termékek területén azonban nem ez a helyzet. Itt ugyanis csak a termékek 10–20 százalékát exportáljuk. Ugyanakkor az is igaz, hogy több zöldséget és gyümölcsöt importálunk, mint amennyi termékünk a külpiacokon talál vevőre – fogalmazott az elnök. Ez azt jelenti, hogy nagy átlagban önellátásra sem vagyunk képesek. Viszont tényleg igaz, hogy képesek lennénk akár két magyarországnyi lakosságot ellátni zöldséggel és gyümölccsel is – vélekedett az elnök. 

– A gond magával a potenciál kihasználásával van. A probléma egyszerű és egyben bonyolult is 

– fogalmazott az egyetemi tanár. A zöldség- és gyümölcsszektor tőke-, élőmunka- és szaktudásigényes. Egyes területek teljesen gépesíthetők, akár ötvenórányi munkával megtermelhető a termék. Ilyenek a csemegeborsó, a csemegekukorica, a gyökérzöldségek vagy akár a hagymafélék, amelyek gépesíthetők. Azonban hajtatófólia alatti termesztéssel a fentebb említett időnek a sokszorosával kell számolni. A szántóföldi növényekhez képest – búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce – azonban jóval munkaigényesebb a zöldség- vagy akár a gyümölcstermesztés is. Emellett még tőkeigényesebb és tudásigényesebb is az utóbb említett két szektor. Sokkal több olyan időszak vagy kezelési pont van a termesztés során, amikor hibázni lehet, míg a gabona- és az olajos növények esetében ez jóval kevesebb. Azaz nagyobb a termesztés technológiai kockázata a zöldség- és gyümölcstermelés esetében – vázolta a helyzetet Apáti Ferenc. Emellett az is igaz, hogy nincs elegendő munkaerő az agráriumban, de a nemzetgazdaságban, sőt Európában sem. Ez rajtunk túlívelő probléma. A munkaerő egy része, amely a piacon megtalálható, kevésbé motivált, ráadásul képzetlen is – tette hozzá. 

Az elmúlt két év idehaza nem a gyümölcstermesztők éve volt. Mi várható az idén – kérdeztük az elnöktől.

– Sajnos 10–15 éve látszik, hogy a tőkeigényes zöldségek és gyümölcsök termesztése megszűnt vagy csökkent. Nincs egres-, málna- vagy akár szedertermésünk, mert tőkeigényes. Hasonló a helyzet a brokkolival is. Ráadásul a jelenlegi helyzet sem kedvez a termesztésnek. A gabona és az olajos magvak értékesítési ára extrém magasságba emelkedett. Ez arra motiválja a gazdákat, hogy a kisebb munkaerő-igényű, kisebb kockázatú, kisebb tőkeigényű ágazat felé forduljanak, mert ezen a területen egyre jobb a jövedelem. A dinnyetermesztők egyik évről a másikra átállhatnak gabonatermelésre. A meggytermesztők nem, mert a fák ott vannak. A tőkehiány, a munkaerőhiány és a szaktudás hiánya nem engedi kibontakoztatni a termelési potenciálunkat – fogalmazott az elnök. Mint mondta, a negyedik gond a természeti tényező. 

Az utóbbi két évben főleg a tavaszi fagyok miatt gyenge volt a gyümölcstermésünk. 

A barackok esetében a termés 70–80 százalékát elvesztettük, de minden gyümölcs 20–50 százalékos fagykárt szenvedett. Idén jobb a helyzet. Voltak ugyan fagyok, amelyek belecsíptek az ültetvényekbe, de mégis általában jó közepes termésre lehet számítani. Ugyanakkor nagy kérdés, a következő hetekben kapunk-e csapadékot. Ha nem, akkor a gyümölcs mennyisége és minőség rossz lesz. A szárazság óriási, ha érkezik csapadék, akkor jó termés is lehet. Ha azonban ez elkerül bennünket, akkor nem a fagyra, hanem az aszályra fogunk panaszkodni – mondta végül Apáti Ferenc egyetemi docens. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!