Keresik a szárazságot jobban tűrő gyümölcsfacsemetéket

Az Alföldön, különösen a Duna–Tisza közén mutatkozó szárazodás a gyümölcsfa-szaporítóanyagok előállítóinak fő feladatául jelölte a térség időjárási és talaj­viszonyaihoz való fokozott alkalmazkodást. Egyrészt a nemesítés útján, másfelől az alkalmasabb oltóalanyok kiválasztásával.

– A gyümölcsfák életképességét számos időjárási, élettani tényező határozza meg, amelyekre részben a nemesítés és a termesztés során hatni tudunk. A talaj minősége és más környezeti adottságok kedvező kihasználása érdekében egy igen fontos szempont például az oltóalanyok kiválasztása, hiszen jelentős mértékben azok tulajdonságán múlik az oltványok sorsa. Sok tapasztalat gyűlt már össze e téren, így a Duna–Tisza köze többnyire laza szerkezetű talajaira is vannak ajánlásaink. Egyebek közt a cseresznye esetében bizonyossá vált az, hogy a korábban elterjedt alanya, a vadcseresznye helyett célszerűbb sajmeggyre oltani, akkor biztonságosabban fejlődik a nyaranként gyorsan szikkadó homoktalajokon is. Természetesen ez csak egy feltétel a cseresznyefák fejlődéséhez.

A talaj kémhatása is lényeges, a túl magas mésztartalom akadályozza a növény számára a vas, a cink és a mangán felvételét.

Ezért pótolni kell azokat, a gyökerek által felvehető vegyületekkel – magyarázta a kiválasztás szempontjait Plavecz József Nagykőrösön, aki a Cifrakert melletti csemetelerakat tulajdonosa.

A homoktalajokon dolgozó gyümölcskertészek hosszú kísérletezés során rájöttek a kajszi- és az őszibarack biztonságosabb megtartásának módjára is.

– A nemes kajszit jelenleg még több faiskolában mirobalánalanyokra oltják. Viszonylag gyorsan eredő növényt kapnak, azonban a homokföldeken mégis inkább a vadkajszialany használata bizonyult jobbnak, mivel a vadkajszi sok vékony gyökeret eresztve könnyebben jut a nyáron gyakran megfogyatkozó talajnevességhez. Azt tapasztaltam, hogy az őszibaracknál vagy a mandulánál a hatékonyabb vízfelvétel tekintetében a vadőszibarack-alany vált be. Aki körtét kötöttebb talajra ültet, a birsalanyú fácskákkal járhat jobban, homokra pedig a vadkörtealanyon számíthatunk jobb eredésre, fejlődésre.

Sokan biztosra akarnak menni, ezért népszerűek a bármikor ültethető konténeres dísz- és gyümölcsfák is.

Természetesen a konkrét talajokra alkalmas oltványok kiválasztásával csak megalapozzuk a termesztést, a gyümölcsfák gondozása azután is sok munkát ad a termesztőknek – fogalmazott Plavecz József.

– Különösen az idei nagyon száraz nyáron szinte minden ültetvény rászorult a vízpótlásra. Ahol elhanyagolták a fiatal fák öntözését, szinte biztosan kiszáradtak. Az egyre tartósabb aszályos időszakok miatt felértékelődtek a szárazságtűrő növények, például a homoktövis, a dísznövények közt pedig a pusztaszil. Valamelyest tudjuk növelni a választékot a betegségekre, például a moníliával szemben ellenálló fajtákból, ilyen a csengődi meggy vagy a gönci magyar kajszi. Az almafélék közt pedig a varasodással szemben ellenálló florina emelhető ki. A szőlőfélék között a néró, a pölöskei muskotály, a palatina, a moldova fajták szintén ellenállóbbak a tapasztalatok szerint – mondta Plavecz József.

Úgy tűnik, az idei őszi facsemetevásárokat főleg a kiskertesek látogatják. A nagyobb birtokkal rendelkező termesztők a piaci bizonytalanság miatt kevésbé fognak hozzá ez idő tájt telepítésekhez. Plavecz József értesülései szerint a meggyfák forgalma az értékesítési problémák miatt évek óta stagnál, legfeljebb a háztájiban ültetnek belőle. A kajszi kereslete hullámzó, ez idő tájt mintha kevesebben ültetnék, azzal szemben nőtt a szilva népszerűsége. Sok család áldoz fáradságot a lekvárfőzésre, vagy pálinkának cefrézik az alföldi ember ősidők óta kedvelt gyümölcsét.