Szijjártó: 2025-re készül el a Belgrád–Budapest vasútvonal

– Néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy újabb támogatási program indul az exportáló magyar vállalatok számára. Az ennek révén megszerezhető támogatást külföldi gyárépítésre használhatják fel exportjuk növelése céljából a sikeresen pályázó vállalkozások. Mely külpiacokon számít ennek következményeként növekedésre a kormány?

– A magyar gazdaság egy exportorientált gazdaság, teljesítményét alapvetően meghatározza a cégek exportkapacitásának alakulása. Az export/GDP-arányunk 86 százalékos. Nagyon sok magyar vállalat sikeres a külső piacokon, ám sokuk elérte azt a szintet, amikor már csak akkor érhetnek el újabb sikereket, és akkor tudnak továbblépni, ha az adott országban, az adott célpiacon fizikai jelenléttel is rendelkeznek. Ez lehet képviseleti iroda, lehet egy gyártóegység, lehet a gyártás egy bizonyos fázisának a kiszervezése. Alapvetően a szomszédos országok, a nyugat-balkáni és a távol-keleti országok jönnek számításba. Természetesen adódik a kérdés, hogy miért finanszírozunk külföldi vállalati tevékenységet. Azért, mert a külpiaci sikerek pozitívan hatnak a vállalat hazai tevékenységének a sikerére is, amely újabb munkahelyek létrehozásához járul hozzá. A program kerete első körben 25 milliárd forint, vállalatonként maximum 3 milliárd forint igényelhető. Ha úgy látjuk, hogy a program sikeres, akkor újabb keretet fogunk nyitni.

– A Bács-Kiskun megyei vállalatok közül hány részesült versenyképesség-növelő támogatásban? Melyik ipari szegmenst érinti leginkább a versenyképesség-növelő támogatás?

– Bács-Kiskun megyéből 42 vállalat jelentkezett erre a programra, amelyek vállalják, hogy beruházásokat hajtanak végre. A beruházási összeg felét a kormánytól kapják, cserébe megtartják a náluk dolgozó valamennyi kollégát. Ez a negyvenkét vállalat összesen 20 milliárd forintnyi beruházást hajt végre, amelyhez 9,8 milliárd forintnyi kormányzati támogatást kapnak, ezáltal pedig 6700 munkahelyet védenek meg. Baján most tizennégy cég vezetőjével találkoztam, akik Bányai Gábor és Zsigó Róbert országgyűlési képviselők választókerületébe tartoznak, és jól leképezik az országos arányt, hiszen közülük a legtöbb az élelmiszeriparban tevékenykedik. A versenyképesség-növelő program keretében országosan 122 élelmiszeripari vállalkozás kapott támogatást a 806 támogatott pályázatból. Őket közvetlenül az autóipari beszállítók, az építőipari és az elektronikai cégek követik.

– A kecskeméti Mercedes-gyár hibrid hajtású modellek gyártásába fogott. Az autóipar a magyar gazdaságban is kulcsfontosságú. Hogyan látja ennek az iparágnak a magyarországi jövőjét?

– Magyarország az autóipar területén Európa zászlóshajójává vált. Hazánkban az autó­ipar az ipari kibocsátás 30 százalékáért felel, 91 százalékos exportaránnyal, ami jól mutatja nemzetközi versenyképességünket. A tavalyi esztendő új jelensége, hogy a németeket megelőzve a koreai vállalatok hozták a legtöbb beruházást Magyarországra. A világ autóipara most egy új korszakba lép át, amikor a hagyományos meghajtású autóktól az elektromos autók irányába történik elmozdulás. Ezen új ágazat vezetői egyértelműen a koreai vállalatok, amelyek jelenleg a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-kapacitását építik fel Magyarországon. A héten Szöulba látogattam, ahol tárgyaltam ezeknek a cégeknek a képviselőivel és megállapodást is kötöttünk, amelyek alapján még az idei évben több százmillió euró értékű koreai beruházás érkezik Magyarországra az elektromos autóipar területén.

– A magyar–szerb határ részben Bács-Kiskun déli részén húzódik. Az elmúlt időszakban Szerbiával kiváló Magyarország kapcsolata, délszláv szomszédunk uniós csatlakozása mellett tör lándzsát a magyar kormány. A külpoli­tikai sikerektől remélhető-e gyümölcsöző gazdasági együttműködés?

– A határmentiségnek óriási előnye van, hiszen az itt működő vállalatok számára két ország piaca is elérhető. Mindehhez határátkelőkre van szükség. Az évek során jómagam négy új határátkelőt adtam át a magyar–szerb határon, jelenleg összesen kilenc működik. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ezt a számot hamarosan tíz fölé növeljük, hogy azok, akik jó szándékkal akarnak átkelni a két ország között, ezt megtehessék. Ebben a térségben újabb infrastruktúrafejlesztést fogunk végrehajtani, hiszen a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonalat újraépítjük, és az 51. számú főút Baja és Hercegszántó közötti szakaszát is felújítjuk annak érdekében, hogy a térség vonzerejét tovább növeljük.

– A Belgrád–Budapest vasútvonal Bács-Kiskun megyét logisztikai fejlesztés okán is érinti. A koronavírus-válság befolyásolja-e az építkezést?

– Semmilyen módon nem befolyásolja. Minden szerződést aláírtunk, a győztes konzorcium végzi az előkészítő munkálatokat. 2025-re a beruházás el fog készülni, melynek nyomán Magyarország és Szerbia fogja kínálni a leggyorsabb és leghatékonyabb útvonalat az Európába szállító kínai vállalatok és termékeik számára. Az említett termékek görögországi kikötőkbe hajóznak be, és onnan szállítják majd tovább őket Nyugat-Európa irányába, hazánkon keresztül. A vasútvonalnak köszönhetően Magyarország végre kihasználja majd az abból fakadó előnyöket, hogy Európa szívében helyezkedünk el.

– A Szerbiából érkező sajtóhírek szerint aggasztó a koronavírus-helyzet a Vajdaságban. A számok tükrében – a sok ingázó miatt – megfontolja-e a kormány a magyar–szerb határ lezárását?

– A határok lezárása mindig óriási károkat okoz, de a vírus terjedésének megakadályozása miatt a határlezárások indokoltak, helyesek és legitimek voltak. Fontos, hogy egyensúlyra törekedjünk: a gazdaság működőképességét tartsuk fenn, és a vírus behurcolásának lehetőségét csökkentsük a minimálisra. Szerbiát a sárga kategóriába soroltuk, így az onnan történő beutazás után vagy karanténkötelezettség érvényes, vagy két negatív tesztet kell bemutatni. Ennek ellenére Szerbia irányába történő nyitottságunk fontos, hiszen a határ túloldalán számos magyar él, az ő kapcsolatukat nem szabad elvágni az anyaországtól. A két ország közötti kapcsolatok rendkívül erősek, ezért nem véletlen, hogy Szerbia volt az első ország, amellyel a vírus első hulláma után újranyitottuk határainkat. A gazdasági összekötő kapcsok erősek, mint ahogyan a két ország közötti barátság is az. Ezért is tartjuk fenn a lehetőséget a határátlépésre, ugyanakkor elővigyázatosak vagyunk. Az ellenőrzések során próbáljuk kiszűrni azokat az utasokat, akik egészségügyi kockázatot jelenthetnének Magyarország számára.

– A magyar álláspont szerint a koronavírus-járvány okozta válságot Európának figyelmeztető jelnek kellene tekintenie a tömeges migráció elleni küzdelemben. Mit gondol, az Európai Unió meghallotta a vészjelzést?

– Brüsszelben továbbra is a képmutató migrációs politika uralkodik, ami eddig is jellemző volt. Ugyanakkor ez most sokkal veszélyesebb, mint az eddigiekben, hiszen eddig a migráció biztonsági és kulturális fenyegetést jelentett, most e kettő mellett már egy nagyon komoly egészségügyi kockázatot is jelent. Az ellenőrizetlen migrációs hullámok gyakorlatilag a koronavírus terjedésének melegágyát jelenthetik. A vírus azokban az országokban okozza a legnagyobb problémát, amelyek egyébként is nehéz helyzetben voltak, ahonnan már nagy létszámú migráns indult el. Ha valamikor, akkor most lenne szükség arra, hogy Európa külső határait megvédjük és megálljt parancsoljunk az illegális migrációnak. Ha Európa ezt nem teszi meg, Magyarország akkor is kitart az eddigi migrációs politikája mellett. Mi magyarok nem adjuk fel azt a jogot, hogy magunk dönthessünk arról, kiket engedünk be az ország területére és kiket nem, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem. Magyarországot, a magyar embereket eddig is megvédtük és meg fogjuk védeni ezután is. A szoros és szigorú határvédelem továbbra is a politikánk kulcseleme lesz.

– A magyar–török kapcsolatok kifejezetten jók, az elmúlt tíz évben jelentősen erősödtek. Az Európai Unió és Törökország között nem súrlódásmentes a viszony, holott az unió létfontosságú érdeke, hogy a törökök feltartóztassák a közel-keleti migránsáradatot. Az unió és a török kormány közötti kapcsolat jobbításáért a magyar diplomáciára milyen feladat hárul?

– A Törökországgal való kapcsolatok Európa számára kritikus fontosságúak. Ha a törökök nem tartják féken azt a 4 millió bevándorlót, akik jelenleg az országuk területén élnek, akkor az Európai Unió egy nagyon nehezen leküzdhető problémával fog szembenézni. Pillanatok alatt több százezer illegális bevándorló dörömbölhet majd Európa kapuján, Magyarország déli határánál. Nyilvánvalóan jó lenne mindezt elkerülni. Mi nem tartjuk helyesnek azt a kétkulacsos politikát, amit a nyugat-európai barátaink egy része folytat, hogy amikor a török kormány képviselője bent van a teremben, akkor mást mondanak, mint amikor nincs. Mi azt gondoljuk, hogy fenn kell tartani a stratégiai párbeszédet és kapcsolatot Törökország és az Európai Unió között. Nekünk az az érdekünk, hogy az Európai Unió szorosan együttműködjön Törökországgal. Mindez érdekünk gazdasági szempontból, de érdekünk stratégiai és biztonsági szempontból is. Mi, akik itt élünk a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, pontosan tudjuk, hogy milyen különbség van aközött, hogy a törökök féken tartják, vagy éppen nem tartják féken a bevándorlókat.