Egyre népszerűbb a spenót a megyében

A statisztikák szerint a spenóttal hazánk nagyon hátul kullog a termesztő országok rangsorában. Különösen az idő tájt mutatkozott meg elmaradottságunk a levélzöldségek tekintetében, amikor Nyugat-­Európában mozgalommá szélesült az egészséges táplálkozás népszerűsítése. Az utóbbi 20 évben az Európai Unióban többszörösére nőtt a spenót üzemi mérete és azzal együtt a hozama is, amely ez idő tájt évi 650 ezer tonna. Ezzel szemben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, nálunk alig 400 hektárról 8–9 tonna levelet takarítanak be. Bízhatunk abban azonban, hogy az elkövetkező években nő az itthoni hozam is, mert úgy tűnik, nagyjából 10 év óta javul a spenót gazdasági megítélése. Köszönhetően a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldségfélék itthon is növekvő népszerűségének.

– Sok év óta mindig termesztettem spenótot, de csak épp annyit, ami a hetipiacon elkelt, alkalmanként, mindössze néhány kiló. Az utóbbi években feltűnt, hogy egyre többen vásárolják, ezért kicsivel mindig többet vetettem. Jelenleg úgy áll nálam a spenótpiac, hogy nemcsak tavasszal, de nyáron is el tudom adni – hallottuk Tömösközi Sándortól.

A spenót termesztésének a nagykőrösi őstermelő által elbeszélt apródonkénti növelése általában is jellemző. Főleg Bács-Kiskun megyében, ahonnan a statisztikai adatok szerint a hazai spenót éves összmennyiségének a 70 százaléka származik. A Homokhátságot rendszerint fenyegető tavaszi fagyokat egyes fajtái jól tűrik, a sok napfényt is megkapja a növény, tehát spenótnak való a vidék. Bizonyára ezért vált a köztermesztésben hagyományossá, ám tápanyagigénye miatt, nagyüzemi méretekben, termesztő körzetek alakultak ki. Elsősorban a folyók övezetében, főleg a Duna menti, káliummal jól ellátott talajokon, ahonnan megyei viszonylatban az évi mintegy 6 tonna spenót zöme származik.

Tavaly, az előző évhez képest, a friss levelekből két százalékkal, a fagyasztottból pedig mintegy 20 százalékkal importáltak többet a kereskedők. A hazai kivitel pedig a korábbi 10 tonnának a felére csökkent. Ebből az sejlik ki, hogy a hazai piac több spenótot igényel. Erre vall például az is, hogy a kecskeméti vásárcsarnokban a napokban is 700–900 forint körül mozgott az ára kilónként. Tavalyhoz képest ez több mint tízszázalékos drágulás. A hiányt előidézte részben a szárazság, de a szakemberek inkább a fogyasztás növekedését tudják mögötte, s a piaci jelzések alapján úgy vélik: a spenót termesztését érdemes lesz bővíteni a jövőben.