Nitrátérzékeny földön már tilos trágyázni

A hazai nitrátrendelet szerint ugyanis október 31-től már nem lehet trágyát kijuttatni a nitrátérzékenynek minősített, illetve az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszerbe bevont termőföldekre. A tilalom február 15-ig tart, kivéve az őszi kalászosokat, amelyeknek február 1-től szabad kiszórni a fejtrágyát.

Az AKG-ba bevitt területeken a földek nitrátérzékenységétől függetlenül is be kell tartani ezt a szabályt. Ahol azt esetleg mégis figyelmen kívül hagyják a gazdák, akkor az érintett táblákra nem kapnak támogatást. A többi, úgynevezett kölcsönös megfeleltetés útján kapott támogatásokat a szabályszegés gyakoriságától, súlyától függően százalékos arányokban vonhatja meg a hatóság.

Jelenleg az időjárás ugyan engedi az állatok szabadban tartását, ám a téli trágyázási tilalmi időszakban a legeltetés is tilos. Kivételt ott tesz a jogszabály, ahol az állatsűrűség oly mértékű, hogy a kijutó trágya nem haladja meg éves szinten hektáronként a 120 kiló nitrogén-hatóanyagot. A trágyák kijuttatásának tilalma, a talajvizek védelmében, nemcsak az istálló- és műtrágyákra vonatkozik, hanem mindenféle nitrogéntartalmú anyagra, így a komposztokra és egyéb nitrogénes termésnövelőkre is. A jogszabály ellen vétők nitrátszennyezési bírságra számíthatnak, 50 ezertől 500 ezer forintig terjedően.

Bács-Kiskun megyében viszonylag sok gazdálkodót érint a nitrátrendelet. A megye közel felén, a délkeleti tájakon foltokban, a kecskeméti, felső-kiskunsági térségben, továbbá Kalocsa, Baja, Bácsalmás, Madaras, Katymár környékén egybefüggően nagy területek számítanak nitrátérzékenynek. Dél-Pest megye talajvize pedig a kistérség teljes terjedelmében védelemben részesül a nitrátszennyezéssel szemben.