2018.04.20. 07:00
A klímaváltozásról volt szó a kecskeméti konferencián
Elsivatagosodás, aszály, belvíz, árvíz, jégeső – rengeteg kockázattal kell szembenézniük a Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági termelőknek. A klímaváltozásról és az arra adható lehetséges válaszokról tartottak április 19-én konferenciát Kecskeméten.
A város fennállásának 650. évfordulója alkalmából a megyei agrárkamara klímakonferenciát tartott csütörtökön az egyetem kertészeti karán. Köszöntőjében Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár rámutatott: Magyarország ökológiailag abszolút sérülékeny terület.
– Az elsivatagosodásnak leginkább az Alföld van kitéve, de az aszály, a belvizek, árvizek és a jégesők is újabb kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket. Folyamatosan azon kell dolgozniuk, hogy ezeket az időjárási viszontagságokat kiküszöböljék, vállalkozásuk versenyképességét megőrizzék, és csökkentsék a kockázatoknak való kitettségüket – mondta Viski József. A helyettes államtitkár hozzátette: lehetne pufogtatni a közhelyeket, hogy az utolsó órában vagyunk, de soha nem késő cselekedni, és mindent meg kell tenni, hogy környezetünk élhető legyen, a gazdák pedig ne lehetetlenüljenek el.
A klímaváltozásról volt szó a kecskeméti konferencián
A mezőgazdasági termelők önerőből megpróbálkozhatnak egy új termelési kultúra bevezetésével, de a helyettes államtitkár kiemelte a nemzeti és uniós támogatások fontosságát is. A Vidékfejlesztési Program kerete 1300 milliárd forint a 2014–20-as időszakra, ennek majdnem a fele, körülbelül hatszázmilliárd forint azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodók környezetkímélő technikákat alkalmazzanak vagy beruházásokat hajtsanak végre. Az öntözési rendszerek karbantartására, felújítására, újak kialakítására ötvenmilliárd forint jut.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt hatvan évben dinamikus ipari fejlődésen ment keresztül, különösen igaz ez az utóbbi tíz évre. A fejlődés sok új lehetőséget hoz magával, de vannak negatív hatásai is. Hiába gondoljuk azt a megyeszékhelyről, hogy egykori mezővárosként alapvetően még sok itt a park, az erdő-mező, a zord tények mást mutatnak: a zöldfelületi mutató épphogy eléri a 25 százalékot, és az új beruházásoknál ezt az arányt is nehéz betartatni. – Mindig nagy öröm egy fejlesztés, de jó, ha ezt mértéktartóan tesszük – összegzett a polgármester.
A konferencián szó esett a május elején működésbe lépő, 1,8 milliárd forintból kiépített Jégerről, azaz a jégkármérséklő rendszerről, amely Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik majd. A hálózat a számítások szerint évi mintegy ötvenmilliárd forint termelési értéket óv meg a jégveréstől.
Dr. Ferencz Árpád, a kertészeti kar dékánja azokról a kutatásaikról számolt be, amelyek a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére irányulnak. Vizsgálták például, hogy a magasabb arzéntartalmú vízzel történő öntözés milyen hatással van a paradicsom és a saláta növekedésére, a növények mely részeiben alakul ki nagyobb arzénkoncentráció. Örömteli, hogy a paradicsomnál nem a bogyótermésben, és a salátánál sem a levélben.
Az egyetem kertészeti karának szakemberei azt is megállapították, hogy a régebbi szőlőfajták – a kadarka, a kövidinka és a cserszegi fűszeres – jobban bírják a szárazságot és a fagyot, mint az újabbak.