2023.11.17. 16:57
Szolnok térségére és a déli országrészre állítják a beruházásösztönzési rendszer fókuszát (videó)
A kormány részben a déli országrészre, részben Szolnokra és térségre állítja az elkövetkező időszakban a beruházásösztönzési rendszer fókuszát – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szolnokon.
Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, Győriné Czeglédi Márta polgármester, Pócs János fideszes országgyűlési képviselő, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Vu Csang-hung, a Shuanghuan csoport elnöke, Tao Kung, Kína budapesti nagykövete, Csang Min, a Shuanghuan csoport ügyvezetője és Csiang Ji-csin, a Shuanghuan csoport alelnöke (b-j)
Forrás: MTI
Fotó: Komka Péter
A tárcavezető a városban rendezett gazdasági konferencián tartott beszédében hangsúlyozta, hogy új világrend van születőben az utóbbi évek válságai nyomán, amelyek erősen meggyengítették az Európai Unió versenyképességét, részben az ukrajnai háborúra adott hibás válaszok miatt.
Ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy Magyarország mélyen integrálódott a kontinens gazdaságába, az ország kivitelének mintegy 78 százaléka az EU-tagállamokba irányul, s a beruházások egy jelentős része is innen érkezik.
Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak, nem került közelebb a háború vége, azonban összeomlott a gazdasági növekedés eddigi alapja, amelyet a nyugati technológia és az olcsóbb keleti energiahordozók kombinációja jelentett.
Jól lábon lőttük az európai gazdaságot a szankciókkal
– fogalmazott.
Eközben szavai szerint az amerikai kormány protekcionista politikát folytat, „szégyentelenül” előnyben részesítve a hazai vállalatokat.
Aláhúzta:
minden nehézség ellenére ugyanakkor tavaly a magyar gazdaság a valaha volt legsikeresebb évét produkálta, amikor is megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is, és idén újabb csúcsok várhatók.
A tavalyi 6,5 milliárd eurónyi beruházási rekord után idén 13 milliárd euró körül alakul ennek az értéke, míg az exportteljesítményben 6-10 százalékos növekedésre lehet számítani, illetve továbbra is realitás a teljes foglalkoztatottság hazánkban – sorolta.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy mindez egyedül azért volt lehetséges, mert a kormány a válságok alatt sem adta fel a munkaalapú társadalom megteremtését célzó, 2010-ben kezdett gazdasági stratégiáját, a beruházások ösztönzését, a munkát terhelő adók mérséklését.
Mindkét válság esetén az ellenzékünk azt akarta, hogy térjünk át a szociális alapú gazdaságpolitikára, úgyis elkerülhetetlen lesz a tömeges munkanélküliség (.) Mi nem fogadtuk el, hogy törvényszerű ilyen válságban a tömeges munkanélküliség, és be is bizonyosodott, hogy azt meg lehet előzni
– mondta.
Kitért arra is, hogy
a meghirdetett beruházásösztönzési rendszer keretében 1159 céget segítettek 300 milliárd forint értékben, aminek nyomán összesen 800 milliárd forintnyi beruházás jött létre, 253 ezer munkahelyet megóvva.
Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány követően hasonló volt a helyzet az ukrajnai háború kitörésekor, amikor az egekbe szöktek az energiaárak. Erre reagálva a kormány támogatási programot jelentette be a vállalatok energiafüggetlenségének megerősítése érdekében.
A Gyármentő Program keretében 143 cég részesült 150 milliárd forintban, aminek nyomán 396 milliárd forint értékben jöttek létre megújulóenergia-beruházások, bebiztosítva mintegy 69 ezer munkahelyet.
A miniszter ezután kiemelte, hogy minden eddiginél élesebb verseny zajlik a beruházásokért a világban, ugyanis az fogja eldönteni, melyik ország lesz sikeres a jövőben, hogy hova érkezik a legtöbb beruházás.
Leszögezte, hogy ezért Magyarországnak Európa legversenyképesebb beruházásösztönzési rendszerét kell működtetnie. Üdvözölte, hogy a hazai rendszer tavaly több beruházást kezelt, mint a másik három visegrádi országé, és részletezte azt is, hogy milyen módosításokat eszközöltek a hatékonyság növelése érdekében az utóbbi időszakban.
Remélem, hogy a változtatások segítenek majd abban, hogy a beruházási intenzitás Magyarországon fennmaradjon
– fogalmazott.
Végül aláhúzta, hogy komoly egyensúlytalanság volt a magyar gazdaságban azzal, hogy az északnyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége sokkal erősebb volt, mint a déli és a keleti országrészé, de mára utóbbi ezen a téren felzárkózott.
„Innentől kezdve új területekre lehet fókuszálni, és ezért részben a déli országrészt, részben Szolnokot és a térségét fogjuk célozni a következő időszakban a beruházásösztönzési rendszerrel” – jelentette ki.
Illetve kiemelte, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 12,6 százalék volt a munkanélküliség 2010-ben, míg ma 5,3 százalék, az ipari termelés értéke pedig 1200 milliárd forintról 3000 milliárdra nőtt ez idő alatt. 2014 óta már harminc nagyberuházást támogattak helyben, ami 260 milliárd forint értékben indukált beruházásokat, valamint a pandémia alatt is 48 cég kapott segítséget, amelyek így 34 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket.
„És ha minden jól megy, polgármester úr is beleegyezik, akkor viszonylag hamarosan fogunk tenni egy bejelentést egy új nagyberuházásról, amely Szolnoknak érkezik, és a modern iparhoz, a jövő évszázad iparához tartozik” – hangoztatta.
39 milliárd forintos beruházással 450 új munkahely jön létre Jászfényszarun
A Zhejiang Shuanghuan Driveline kínai járműipari vállalat nagyjából 39 milliárd forintos beruházásának eredményeként 450 új munkahely jön létre Jászfényszarun – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.
A tárcavezető arról számolt be, hogy a cég elektromos autókhoz fog alkatrészeket gyártani a városban, ez már a jövő év első negyedében megkezdődik, ezzel párhuzamosan pedig új üzemcsarnok építését is tervezik.
A mintegy 39 milliárd forintos beruházást az állam hétmilliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 450 új munkahely létrehozásához
– tájékoztatott.
Beszédében kiemelte, hogy a Zhejiang Shuanghuan Driveline piacvezető lesz Európában az elektromos autók motorjaihoz szükséges fogaskerekek és tengelyek gyártásában.
Tehát itt van egy újabb kínai beszállító, amely a nagy nyugati vállalatokat, a Teslát, a Volvót és a Scaniát fogja ellátni. Mindebből látszik, mekkora butaságot beszélnek és mekkora károkat okozhatnak azok az európai politikusok, akik a kínai és az európai gazdaság szétválasztásának szükségességéről beszélnek
– szögezte le.
A helyzet az, hogy a kelet-nyugati együttműködés a valóságban, a mindennapi életben, a gazdaságban folyamatosan erősödik
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az ezért felelős szereplők ebben nem veszélyt, hanem lehetőséget látnak.
„Így vagyunk ezzel mi, magyarok is. A kelet-nyugati együttműködésben nem veszélyt, hanem hatalmas lehetőséget látunk. Nem a Kínával való együttműködés a veszélyes, hanem annak a hiánya” – mondta.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a következő időszakban azon országok lesznek sikeresek, amelyek megértik, hogy Kelet és Nyugat együttműködését erősíteni kell. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a magyar-kínai gazdasági együttműködés rekordjai évről évre dőlnek meg.
Magyarország Kína első számú beruházási célpontja Közép-Európában, a kelet-ázsiai ország pedig idén már hazánk második legfőbb importforrása Németország után
– sorolta.
Aláhúzta, hogy Magyarországé a kontinens legversenyképesebb beruházásösztönzési rendszere, és az is fontos, hogy a kormány képes ellenállni mindenfajta külső nyomásgyakorlásnak.
Soha nem fogjuk elfogadni azt, hogy valaki kívülről akarja nekünk megmondani, ide milyen beruházás jöhet, vagy milyen nem
– figyelmeztetett.
Önök egészen biztosak lehetnek abban, hogy itt önöket semmifajta diszkrimináció nem fogja érni. Mi tisztelettel tekintünk minden, Kínából és bárhonnan máshonnan Magyarországra érkező beruházásra
– üzente a kínai vállalatvezetőknek, kívánatosnak nevezve az újabb beruházásokat.
Ez az észszerű külpolitika és gazdaságpolitika teremti meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország, a magyar gazdaság a rendkívül nehéz európai és globális körülmények közepette is képes növekedési pályán maradni
– fogalmazott.
A miniszter arra is emlékeztetett, hogy az Európai Unió politikai döntései nyomán 2035-től kizárólag elektromos autók kerülhetnek forgalomba a kontinensen azzal az indokkal, hogy csakis így lehetséges a zöld átállás.
Hangsúlyozta, hogy a világ károsanyag-kibocsátásának 20 százalékát a közlekedés adja, és annak pedig mintegy 70 százalékát a közúti közlekedés, úgyhogy ez az érvelés „még akár igaz is lehet”.
Mindenesetre – mint közölte – ennek nyomás teljesen új irányba állt az európai gazdaság, és rendkívül éles ipari és beruházási verseny indult meg, amely meg fogja határozni, hogy mely országok lehetnek majd a szektor forradalmi átalakulásának bajnokai.
A kérdés az, hogy hol alakulnak ki az európai zöld ipar következő központjai, és hol jönnek létre a jövő autógyárai és az ő beszállítóik. Magyar szempontból pedig úgy tehetjük fel ezt a kérdést, hogy vajon Magyarországon tíz év múlva is lesz-e autóipar
– mondta.
Mivel mi erre a kérdésre igennel akarunk válaszolni (.), ezért úgy döntöttünk, hogy benevezünk abba a versenybe, hogy ki tudja a legtöbb elektromos autóipari beruházást magához vonzani
– tette hozzá.
Végezetül üdvözölte, hogy hazánkban jelen van mindhárom nagy német prémium autómárka, valamint a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül már öt is elkötelezte magát Magyarország mellett.
