Alapítványi megoldás

2019.02.20. 09:24

Palkovics: legyenek magyar tulajdonban a vállalatok generációkon át!

Az adóterhelést csökkentő megoldásokon túl tavasztól újabb módszerekkel is segíti a kormány a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv).

Toót-Holló Tamás

Tavasszal a parlament elé viszik az alapítványi tulajdonlás egy új formáját, amellyel azoknak a lassan már nyugdíjkorhatárhoz közeledő magyar cégtulajdonosoknak segítenek, akik nem tudják családi körben megtartani vállalataikat. Ősztől indul egy vállalkozói portál az összes magyar cég számára, amellyel a digitális világba vezetik át az érdeklődő magyar kkv-ket, s a Magyarországon aktív multinacionális cégek saját képzési programjait is elérhetővé teszik a külső partnerek számára – sorolta tárcájának legfrissebb kezdeményezéseit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak nyilatkozva.

Eddig csak az adókönnyítésekkel operált a kormány. Miért gondolja, hogy új lehetőségekkel is támogatni kell a magyar kkv-ket?

Nem minden, amit a számok világával lehet elérni. Bár a kkv-k számára kedvező számokra is érdemes pár pillantást vetni. Ma már látható, mit értünk el az adóterhek csökkentésével: a társasági adó 19-ről 9 százalékra, a cégek teljes adóterhelése 52-56 százalékról 39 százalékra csökkent. Az élet azonban más számokkal is szembenézésre kényszerített minket:

a vállalkozói szférából számos jelzést kaptunk arról, hogy kezdenünk kell valamit azzal az élethelyzettel, hogy a rendszerváltás környékén cégeket alapító tulajdonosi kör tagjai lassan közelíteni kezdik a nyugdíjkorhatárt.

És azt is megtudtuk, hogy egyáltalán nem magától értetődő, hogy a cégeiket családi körben tudják tartani.

Vannak adataik arról, hogy hány ilyen cég sorsa válik kérdésessé?

Négyezer olyan vállalatról tudunk, amelyiknek az alapító tulajdonosa a nyugdíjkorhatárhoz már közel került.

Mi annak örülnénk, ha családon belül maradna a vállalkozás. De ha ez nem megy, akkor még mindig az a legjobb, ha a magyar kormány segít abban, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Ezek szerint két megoldásban is gondolkodnak?

Igen. Ha az adott magyar céget nem viszi tovább a cégtulajdonos családja, akkor még mindig érdemes megpróbálni, hogy a cég magyar menedzsmentje kerüljön tulajdonosi pozícióba. Ezt elősegítendő léteznek megfelelő pénzügyi eszközök. Ezek fedezetét a magyar kormány kész megteremteni. A másik megoldás, az alapítványi háttér megteremtése pedig egy nemzetközi példa átültetése a hazai gyakorlatba. Csak hogy a közismert Bosch cég példájával éljek: náluk 92 százalékban egy alapítvány, a Robert Bosch Alapítvány tulajdonolja a céget, s a maradék rész csak a családé. Ezt a modellt tudjuk hamarosan kiterjeszteni a kkv-k körére is.

Technikailag ez úgy működne, hogy a korosodó cégtulajdonos kijelöl egy alapítványi kuratóriumot, s az alapító okiratban rögzíti azokat a célokat, amelyeket követendőnek talál.

Az ehhez szükséges törvénymódosítások a terveink szerint már tavasszal az országgyűlés elé kerülnek.

A magyar kkv-ket érintő stratégiai gondolkodás milyen más kérdésekre terjed még ki?

Tervezés alatt áll egy vállalkozói portál a magyar vállalatok számára. Erre azért van szükség, mert nem igazán van benne a céges kultúráinkban annak tudata, hogy érdemes kommunikálni egymással.

A digitális környezet fejlődése imponáló nálunk, a digitális szokásaink fejlettsége viszont még elégtelen. Ha azt nézzük, hogy a vállalataink hány százaléka rendelkezik digitális vállalatirányítási rendszerrel, akkor már rosszabbul állunk.

Ilyen megoldásokat a hazai vállalatoknak csak a 16 százaléka alkalmaz egyelőre.

Ez a portál a magyar cégek digitális gondolkodását lenne hivatott kialakítani?

Igen. Szeretnénk olyan lehetőséget kínálni, hogy a vállalatok ezen keresztül kommunikáljanak részben egymással, részben más fontos partnerekkel: az adóhatósággal, minisztériummal, szakmai szervezetekkel. Az általunk létrehozni kívánt vállalkozói portálra automatikusan felkerülnek a publikus adatbázisokban elérhető vállalatok, s innentől kezdve ki-ki megdolgozhatna a maga digitális sikeréért.

Mikor indulna ez a vállalkozói portál?

Ősszel. Egyelőre a pilotprojekten dolgozunk, ezen keresztül teszteljük, milyen lesz az, amikor mindenki számára automatikusan generálunk egy honlapot, persze csak ha igényli. De az ingyenes honlap-varázslón kívül számos vonzó lehetőség forrása lesz ez a platform: az e-ügyintézés, az e-learning számos kreatív megjelenési formája is megjelenik majd rajta.

Hírlik, hogy elindul egy másik programjuk is, a Magyar Multi Program. Ez is érinti a kkv-ket?

Ennek a programnak az igénybevétele nem a vállalati mérettől, hanem a vállalati képességtől függ.

A miniszterelnöki évértékelőn elhangzott egy fontos kijelentés.

Orbán Viktor azt mondta: a jól működő magyar vállalatoknak van a magyar közösséggel szemben egy kötelezettsége, mégpedig az, hogy azt a profitot, amit az idetelepülő külföldi vállalatok visznek ki az országból, nekik kell valamilyen formában visszaszerezniük.

Nos, a Magyar Multi Programot ugyanennek a célnak az elérése érdekében működtetjük. Szerencsére már nekünk is van pár nemzetközi színtéren is számottevő cégünk, ilyen például a Mol vagy az OTP. De alattuk van egy olyan feltörekvő vállalati réteg, amelyiknek a cégei nyugodtan meg tudnának már jelenni külföldön. A Magyar Multi Programmal ezeket a cégeket szeretnénk támogatni jogi, pénzügyi és technológiai módon.

Hogy lehet ebbe a programba bekerülni?

Itt is elindítottunk egy pilotprogramot, s ennek keretében azonosítottuk az ötven legkiválóbb olyan vállalatot, amelyik számításba jöhet.

Palkovics László: lassan négyezer cég tulajdonosa nyugdíjba készül vonulni, de a cégét még nem látja biztonságban
Fotó: Tóth-Blum Dániel / Mediaworks

A szakmának szóló Modern Mintaüzemek Program és a nagyközönségnek szóló Modern Gyárak Éjszakája elnevezésű programjuk már komoly népszerűséget vívott ki magának. Sikerük titka ugyanaz: a tárt kapuk filozófiája. Nem volt nehéz a cégeket a kapuik kitárására rávenni?

A Modern Gyárak Éjszakája esetében nagyon sokat segített, hogy volt már mire rácsatlakozni. Ismert kezdeményezés a Múzeumok Éjszakája vagy a Kutatók Éjszakája. A fogalom is ismert volt, a gyakorlat is létezett, így elvben nem lehetett nehéz dolgunk. A gyakorlatban persze mégis sokat számított az egyes cégek vállalkozó kedve, nyitottsága.

A kitárt kapuk filozófiájával az oktatás területén is áttörést értek el. Rávettek egyes multikat, hogy tegyék külső érdeklődők számára is elérhetővé a maguk gyáron belüli képzési programját. Ezt hogyan csinálták?

Itt is sokat segített a megfelelő motiváció kialakítása. Pályázatot írtunk ki, amelyekre jelentkezve már a multiknak is megérhette a maguk tudáskörnyezetét formálni. Ez azért érdekes, mert tudvalévő:

a multik szeretnek a magyar egyetemek mellé telepedni. Ezzel a kezdeményezéssel viszont ők is választ adhatnak a magyar tudásra: a maguk tudását feltárva.

Mely cégeket nyertek meg erre?

A Siemens már részese egy kétmilliárdos oktatási programnak. Az Audit és a Mercedest is be tudtuk vonni. Ezek azért elég komoly húzónevek.

Ez is nemzetközi példák nyomán alakult ki?

Ez a téma saját fejlesztés – nem függetlenül attól, hogy a magyar kormányban számos olyan ember megfordul, aki multinacionális környezetben szocializálódott.

A kkv-k megsegítésének számos formáját tervezik. Mi ebben a távlati céljuk?

A Magyarországon képződő hozzáadott érték jelenleg fele-fele arányban oszlik meg a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok között.

Ez így rendben is lenne, az viszont már kevésbé egészséges, hogy a magyar vállalatok ugyanezt a hozzáadott értéket háromszor ennyi munkavállalóval állítják elő. Ennek az az oka, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok kevésbé technologizáltak, kevésbé használnak a termelékenységet növelő, robotizált gyártási folyamatot.

Ezt a sok-sok modern tudást tehát mielőbb meg kell velük osztani. Például azért, hogy megvédjük őket a kedvezőtlen piaci folyamatoktól.

A korábbi liberális dogmák alapján ez felesleges lenne. Minden ilyen önszabályozást a mindenható piacra kellene bízni.

Ha csak a mi térségünkben nézzük meg a folyamatokat, azt látjuk, hogy a kilencvenes évek elején a lengyel és a cseh gazdaságpolitika nagyon erősen védte a saját cégeit – szemben a mindent a piac logikájára bízó akkori magyar megoldásokkal. Csak hogy egy szemlétes példával éljek: a csődtörvény például náluk sokkal hatékonyabb védelmet jelentett a hazai cégeknek. Ők nagyon sokat tettek azért, hogy a saját tulajdonú vállalataikat megerősítsék. Ez ráadásul egy legitim kormányzati célkitűzés. Ezért nem mindenható az, amit a piac diktál.

Mi ezért a hazai cégek védelmében nemcsak a piacra, hanem a sajátos élethelyzetekre is figyelünk. Ha nem így tennénk, nem kellene törődnünk azzal, hogy lassan négyezer cég tulajdonosa nyugdíjba készül vonulni, de a cégét még nem látja biztonságban.

Ennél életszerűbb élethelyzet pedig kevés van, még akkor is, ha ez nem a liberális közgazdaságtan könyveiben látható, hanem a közép-európai változások elmúlt harminc évéből következik. Vagyis, mondhatni, az élet könyvében olvasható.

Ezek is érdekelhetik