Kiszámíthatatlan időjárás

Békés vármegyében hétfőn több településen is mértek húsz fok körüli hőmérsékletet. Nem mínusz húsz, hanem plusz húsz fokot. Mínusz húszat 2012-ben mutatott a hőmérő higanyszála, amikor szibériai hideg árasztotta el a Kárpát-medencét. Most ettől nem kell tartanunk, ugyanis március végi időjárásnak lehetünk a szemtanúi. Sokan örülnek ennek, mert a hideg helyet lassan jön a tavaszi felmelegedés. Valójában igen nagy a baj. A gyümölcstermesztők szerint a tél még nem tombolta ki magát, így bármikor számíthatunk egy nagyobb lehűlésre. Az éghajlatváltozás miatt megszűnt a kellemes négy évszak a Kárpát-medencében. A nyarak elviselhetetlenül forróak, aludni szinte lehetelten azokban a hetekben. Cserébe nincs, vagy alig van tél. Igaz, a gázszámlánk értéke is alacsonyabb lesz. Ez az előny, míg a hátrány az, hogy a kiszámíthatatlan időjárásnak köszönhetően egyre több mezőgazdász dobja be a törölközőt. Nincs értelme ugyanis gyümölcsöt termeszteni egy olyan térségben, ahol a váratlanul betörő szokatlanul erős intenzív fagyok, vagy a nyári viharok, vagy a gyakori aszály és a hőség napok tönkre teszik a egész évi termést. Mi gyümölcsfogyasztók pedig mélyen a zsebünkbe nyúlhatunk, ha friss piaci gyümölcsöt akarunk vásárolni. Az ezredfordulón egy millió tonnánál több volt a hazai gyümölcstermés menyisége, ez azonban mára lecsökkent. 2020-22 között egyik évben sem emelkedett 700 ezer tonna fölé ez az érték. Csak tavaly, a kajszi és az őszibarack 70 százaléka elveszett a fagyoknak köszönhetőn. A sort folytathatnánk. Tavaly előtti adatok alapján 137 millió kilónyi gyümölcsöt importáltunk, (ebben nincsenek benne a trópusi gyümölcsök) amelynek több mint a fele alma és körte, negyede őszi és kajszibarack. Pedig ez az ország nem 10, hanem 20 millió ember élelmiszerét képes előállítani, legalábbis a politikusok ezt mondják.