Árad a Duna

Barta Zsolt

Ki tud eligazodni a mostani helyzeten? Én nem. A múlt héten a belügyminiszter kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége még április elején kezdeményezett. Az öntözési célú vízhasználathoz gazdálkodói bejelentésre van szükség, hogy a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai mérsékelhetőek legyenek, ugyanis a hosszú távú meteorológiai modellek az átlagosnál melegebb és szárazabb nyarat prognosztizálnak.

Bács-Kiskun, áradás, Duna,
Illusztráció
Fotó: Shutterstock

Ezen a héten meg azt látom és hallom, hogy túl sok eső esett. Bajorországban annyi csapadék hullott, hogy a Duna kilépett a medréből, Passau víz alatt van. Egy nő, hogy túlélje a veszélyt, felmászott egy fára, ahol 62 órát töltött, így menekült meg az áradástól. Na most ez a víz hozzánk is ide ér. Felteszem a kérdést, hogy örüljünk, vagy inkább rettegjünk?

A múlt héten az aszálytól, a vízhiánytól féltünk, most meg árad a Duna. Vajon mi lesz a többletvízzel, mit kezdünk vele, amikor vízhiányos időszak van érvényben? Hagyjuk, hogy lecsurogjon a Fekete-tengerbe és ott hígítsa a halaknak a tenger vizét? Vagy esetleg egy keveset kiveszünk a Dunából, hogy legyen tartalékunk az aszályosabb időszakra is? Ha kivesszük, akkor hol helyezzük el, hogy a hőségnapok során majd a mostani ár vizét fel tudjuk használni? Ez egy olyan kérdés, amelyre ha tudnánk a választ, akkor tehetnénk azért, hogy a Homokhátság ne sivatagosodjon el, a gyűrűs kutakban csillogjon a víz, a Vadkerti-tóba pedig ne kelljen ivóvizet szivattyúzni azért, hogy megelőzzük ennek a gyöngyszemnek a kiszáradását. Kíváncsi vagyok, hogy a következő napokban mit kezdünk a levonuló árral.