A tanári siker titka

Alig volt idő örvendezni a jó híren, miszerint 32,2 százalékkal nőhet januártól a pedagógusok bére, megérkezett egy kevésbé jókedvre derítő információ is. 2025-től akár csökkenthető is azoknak a tanároknak a fizetése, akik nem teljesítik a követelményeket. Ezt az illetékes tárca válaszolta az egyik napilap kérdésére. Abban nincs semmi különös, ha a munkaadó számon kéri a teljesítményt az alkalmazottól. 

A kérdés csak az, hogy hogyan is határozzák meg a követelményeket és ennek függvényében az eredményeket? Az oktatás és a nevelés eredménye sok tényezőtől függ: azt mondják, hogy kell hozzá a motivált tanár, a motivált diák és a motivált szülő. Ha mindez megvan, akkor ez a rendszer olyan, mint az a bizonyos három lábú szék. Stabil. A siker elvileg borítékolva. Ha valamelyik hiányzik a három közül, akkor a siker kérdéses. És természetesen az sem mindegy, hogy milyenek az oktatási körülmények, amelyek keretében a megbecsült nagy tudású tanárok felügyelete alatt tanulnak a diákok?

A magyar oktatás története tele van csodás fejezetekkel. Egy ilyet írtak például az elmúlt évszázad első negyedében például a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Az intézmény  márványtábláján Neumann János, a számítástechnika megalkotóinak egyik atyja , és két másik Nobel-díjas magyar tudós, Wigner Jenő fizikus és Harsányi János közgazdász neve szerepel. Nyilván nem ok nélkül.

De van olyan hazai középiskola is ma, ahol örülnek, ha egyáltalán van elegendő beiratkozó diák szeptemberben. Ott kisebb az esélye annak, hogy ilyen márványtáblát helyezzenek el az intézmény falán majd egyszer. Hogy milyen a mai tanárok teljesítménye? Az idő majd eldönti. Azt tudjuk, hogy tavaly két magyar tudós kapott Nobel-díjat. Igaz, ők a 70-es és 80-as évek közoktatásában tanultak.