Vasárnapi csoda

Megtörtént a csoda. Vasárnap az európai országok összekapcsolt áram rendszereiben több energia érkezett, mint amennyit felhasználtak az országok. Egy rövid ideig a tőzsdei számadatok azt mutatták, hogy a helyzet eredményeként 500 eurót, azaz több, mint 180 ezer forintot fizettek a szolgáltatók azoknak, akik felhasználtak legalább 1 MWh-nyi elektromos áramot a rendszerből. Azaz nem a felhasználók fizetettek azért, hogy legyen elegendő áramuk, hanem az előállítók adtak ennyi pénzt a vásárlónak. A csoda sajnos nem tartott hosszú ideig csak egy órán át. Hogy mennyi 1 MWh-nyi áram? Úgy 95 m3 ny-i gáz energiatartalmával egyezik meg. De mi is történt? Vasárnap a gyárak többsége nem termelt, illetve jó idő volt Európában, így a napelem-, és más zöld energia termelő rendszerek ontották az áramot. A rendszer irányítói pedig meg akartak szabadulni a felesleges áramtól, mivel jelenleg nem lehet úgy tárolni, mint a szenet, a gázt, vagy akár a kőolajat. Természetesen hátra dőlni nem lehet, de jelzés volt, hogy korszakváltás határán áll az Európai Unió. Máskor is előfordult olyan eset, hogy többet termeltek többnyire a hétvégeken a zöld energia rendszerek, mint amennyit felhasználtak az országok. A kérdés az, hogy ezt hogyan lehet mind gyakoribbá és a felhasználást tekintve kiegyenlítetté tenni, ugyanis éjszaka nincs napsütés, a szél sem fúj mindig. Mindenesetre minden ilyen helyzet azt jelzi, hogy előbb utóbb beköszönt az az állapot, amikor egyre kevesebb szénhidrogént kell felhasználnia az uniónak, és nekünk magyaroknak is hogy kielégítsük energia igényeinket. A kérdés csak az, hogyan lehet majd tárolni a zöld energiát hosszú távon és nagy mennyiségben. Aki megoldja, az biztos, hogy megkapja a Nobel- díjat.