Sok kicsi sokra megy

Gulyás Sándor

A tengerek világa számunkra nagyon távolinak tűnik, mivel egyetlen egy sem mossa hazánk határait. Ennek ellenére tudnunk illene, hogy a mi létünk is függ az óceánoktól és azok egészségétől. A bolygónk területének 70 százalékát elborító hatalmas vízmennyiség termeli a belélegzett oxigén felét, nyeli el a kibocsátott szén-dioxid negyedét. Arról nem is beszélve, hogy több mint egymilliárd ember lakik jól nap mint nap a tengerek gyümölcseiből. 

A kőolaj és a földgáz több mint negyede pedig az óceáni fúrótornyokból érkezik. A világ éléskamrája, energiaforrása a klímaváltozásnak és az emberiség sok esetben áldásosnak nem éppen mondható tevékenységének hatására, egyre nagyobb veszélyben van. A helyzet nem tűnik valami rózsásnak. Bár rengeteg veszély leselkedik az óceánokra, ugyanannyi lehetőség van megmentésükre. Ehhez, mi szárazföldi népek is nagyban hozzájárulhatunk mindennapi döntéseinkkel, cselekedeteinkkel, akár egyéni szinten is. 

Például, ha kevesebb műanyag, legfőképp egyszer használatos műanyag terméket használunk, mivel ezek többsége az óceánokban köt ki, veszélyezteti annak élővilágát. Nem vásárolunk tengeri élőlényekből készült ékszereket, dísztárgyakat. Ha pedig eljutunk valamelyik tenger, óceán partjára, napolajunkkal lehetőség szerint nem gazdagítjuk a vízmennyiséget. Változtatni soha sem késő, erre kiváló alkalom lehet a mai nap, az óceánok világnapja, ami arra hívja fel a figyelmet, mindeninek kötelessége tenni annak érdekében, hogy az óceánok sokszínűségét megőrizhessük a következő generációk számára. A sok kicsi ugyanis együtt nagyon is számít.