Logisztika

Home Office-ban dolgozni ugyanis számos előny mellett sok nehézséggel is jár. Jó, mert nem kell gyermekfelügyeletről gondoskodni, anya mindig kéznél van. Ám hiába vonultam el a „szerkesztőségembe” dolgozni, minden öt percben elhangzott az anya felszólítás. Anya segíts! Anya nem találom! Anya éhes vagyok! Anya, mikor jössz már játszani? És még sorolhatnám a gyermeki kívánságokat. Szóval voltak nehéz pillanatok, amikor őszintén vágytam egy kis nyugalomra.

Most, hogy javában tart a tanév, sem lett sokkal könnyebb. A gyerekek folyamatosan bombáznak különböző nyomtatványokkal, nyilatkozatokkal, amiket határidőre kell kitöltetni és visszavinni. (Azt viszont nem értem, hogy mai digitális világunkban, miért kell ugyanazt a papírt már hetedik éve kitölteni?) A papírok mellett nem szabad megfeledkezni az iskolaújság előfizetéséről, a zeneiskolai tandíjról, az osztálypénzről, az ebéd befizetésről, a szülőértekezletről, a nyílt napról, az ünneplő ruháról és így tovább...

Mivel ennyi mindent nem tudok fejben tartani, kénytelen vagyok feljegyezni a határidőnaplómban. Sajnos van, hogy ez sem elég. Hiába egyeztettem le például Zsuzsi zeneiskolai órarendjét, már az első alkalommal rossz időpontra vittem. De az is előfordult, hogy egy nappal később mentem a meghirdetett sajtótájékoztatóra. Mivel egyre gyakrabban mond nálam csődöt a logisztika, a legfontosabb infókat a gyerekek kiragasztják a számítógépemre is. Aztán mire belerázódunk a tanév menetébe, mire megtanulom, hogy melyik gyerekért mikorra kell mennem és hová, ismét kezdődik a vakáció. Már alig várom!