Az akasztói hal világhírű lehet

Országos eredetvédelmi oltalom alá került az Akasztói szikiponty az idén. Az európai uniós védettségi eljárást is elindította a magyar kormány támogatásával Szabó József, az Akasztói Horgászparkot és Halascsárdát működtető ÖKO 2000 Kft. cég vezetője. A 300 hektárnyi vízfelületű tógazdaság vezetője elmondta: az oltalom alá vételi dokumentum a termelés­technológiai leírást, a forgalmazás szabályait foglalja magában, leírja a termelési területet, és a szikiponty minőségét. Ezt már a Magyar Közlönyben kihirdették, kifogás nem érkezett, így jogerőre emelkedett. Az FM Eredetvédelmi Főosztály az Európai Unió megfelelő szervéhez fordult, ahol nemzetközi oltalmi védettséget igényeltek az Akasztói szikipontyra. Szabó József arra számít, hogy az év második felében Brüsszelben jótékonyan bírálják el a kérelmet.

De mi is a sajátossága az itt tenyésztett pontynak? A cégvezető azt mondja, hogy a különleges húsú hal nevelése különleges körülmények között történik. Ennek eredményeként a szikiponty húsa szép vörös színű. Az egész évben vizsgált halak zsírtartalma 7–11 százalék között mozog átlagosan. Ez szinte megegyezik a vadon élő halak értékeivel, amely több kiváló feltétel együttes meglétének köszönhető. Az egyik ilyen az akasztói szikes tófenék, amely nagyon kevés szerves anyagot tartalmaz. A halak szinte mindennap felkavarják azt a vékony réteget, amely lefedi a tó alját. Így nem alakulhatnak ki olyan biológiai változások, amelyek következtében ízrontó folyamatok indulhatnának el. Amikor a réteg oxigéndús vízzel találkozik, akkor jó irányú biológiai lebomlás történik. A cég ritka népesítéssel dolgozó termelési technológiát alkalmaz.

– Mi egy hektáron a kétnyaras halakból 400-500 darabot tenyésztünk. A szakirodalom 1000-1200 darabot jegyez. Az uszonyosok takarmányozásánál a hal energiaigényét vesszük figyelembe. A metabolikus energiaszükséglet azt jelenti, hogy az élet fenntartásához a kellő energiát fedezzük a kiegészítő takarmánnyal. Ez búza, kukorica tritikálé lehet. A szikipontynak a növekedéshez szükséges élelmet a tóban lévő természetes táplálékforrásból kell fedeznie. Így a halaknak sokat kell mozogniuk, ezért sem zsírosodnak el. Az általunk adagolt kiegészítő takarmányt az úszáshoz, emésztéshez és a lélegzéshez használják fel. Lényeges, hogy mi két kiló takarmányt használunk fel egy kiló halhús előállításához. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a szakirodalom 4-5 kiló takarmányt ír. Csak annyi takarmányt juttatunk a halnak, hogy az hat óra alatt elfogyjon. A kijelölt etetőhelyeken visszaellenőrizzük, hogy jól takarmányozzuk-e az uszonyosokat. A szakdolgozatomat ebből a témából írtam a Debreceni Egyetemen, mondta a konzorcium vezetője. Hogy mit vár Szabó József az uniós oltalom alá vételtől? – Abban reménykedem, hogy még többen keresik fel a Halascsárdánkat, még több vevő igényel szállítást halgazdaságunktól, a ÖKO 2000 vállalkozástól. Ha ezt megkapjuk, akkor a Slow Food rendszerhez szeretnénk csatlakozni. Tavaly ősszel az Európai Unió Halászati Bizottságától érkezett egy delegáció Fabrizia Benini osztályvezető és Raimonds Vesers Magyarországért felelős referens vezetésével Buda­pestre. A küldöttség Akasztóra is ellátogatott. Megtekintették a közösségi támogatásokból megvalósult beruházásokat, megkóstolták halételeinket és javasolták, hogy csatlakozzunk a Slow Food rendszerhez. Ez egy 1989-ben alakult nemzetközi mozgalom, amelynek célja, hogy megőrizze az egyes országok és régiók étkezési hagyományait, a helyi ételkultúrát és a „gasztro-­kulturális” sokszínűséget – mondta Szabó József.

A ponty és az Aranyszalag

A szarvasi P34-es – az Akasztói szikiponty – egy úgynevezett nyurga jellegű pikkelyes a hal. Anyai vonalon szarvasi pikkelyes, míg apai vonalon egy amuri vad ponty keresztezése. Az akasztói hal nagyon jó izomzatú, félig vad ponty tulajdonságait hordozza, a növekedési erénye a legtöbb fajtát megelőzi. A cég 2016-ban elnyerte a Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag Minőség tanúsítványát.