Alapjogokért Központ: az Európai Unió Bírósága is beszállt a kampányba

Kovács István rámutatott: soha nem hirdetett még ítéletet nyilvánosan a bíróság, ez egy olyan jel, ami azt mutatja, mennyire felfokozott volt a politikai érdeklődés, „aminek sajnos a bíróság nem tudott megfelelni”, és egy politikai ítéletet hozott, „igaz, erős nyomás alatt”.

Példaként említette, hogy az Európai Parlament balliberális többsége több olyan határozatot is elfogadott, amelyekben arra szólította fel a bíróságot, hogy „tegyen félre minden észérvet, minden szabályt, minden határidőt, és a lehető leghamarabb ítélje el Magyarországot és Lengyelországot”.

Kovács István azt mondta: lehetett reménykedni abban egy darabig, hogy a bíróság a józan ész és a jog szavát fogja követni, de „úgy néz ki, hogy meghajlott a politikai akarat előtt, és egy politikai ítéletet hozott”. „Ami történt, (...) mindent zárójelbe tesz, amit az európai demokráciákról és egyébként a hatalom megosztásának elvéről tudtunk eddig” – fogalmazott.

Közölte: a migráció kérdésében az EU hivatalos szerveinek törekvése arra irányult, hogy az illegális migrációt legalizálja, most is erre irányul a bíróság ítélete, tehát

amit az Európai Bizottság művel Magyarországgal és Lengyelországgal most már hosszú évek óta teljesen jogszerűtlenül, erre kívánja megteremteni a jogalapot.

Hangsúlyozta: a magyar és lengyel intézkedések, amelyek egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozók, kötelezettségszegési eljárások tárgyát képezik, az Európai Bizottság hónapok óta jogszerűtlenül tartja vissza a felzárkóztatási alapból a Magyarországnak járó pénzt. Hozzátette: erre semmilyen jogi indokuk nincsen, azért teszik ezt, mert nem értenek egyet a magyar gyermekvédelmi törvénnyel.

Azt mondta: az ítéletből nem következik, hogy Magyarországnak pénzügyi hátrányt kellene elszenvednie, az mindössze arról szól, hogy jogszerű a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet.

Arra is kitért, hogy minden tagállam elfogadja és magáénak érzi például a demokrácia, a szólásszabadság fogalmát, ugyanakkor ezeknek a konkrét tartalmát nem lehet meghatározni. Példaként említette, hogy nem tartozik a szabadság fogalmába az, hogy a gyerekeket

genderpropagandával mérgezzék a köznevelési intézményekben, az Európai Unió Bírósága szerint ez nagyon is a demokráciának a része.

Kovács István úgy fogalmazott: olyan eljárást legalizál a mostani ítélet, amely mindenfajta jogalapot nélkülöz, ugyanakkor jogorvoslat nincs ellene. Hozzátette, azt az eljárást, amelyet a rendelet bevezet, még soha nem alkalmazták a gyakorlatban, és kérdésesnek nevezte, hogy lehet-e alkalmazni.

Ebben a harcban Magyarország nem feltett kézzel áll, és egyáltalán nem arról van szó, hogy nekünk be kellene hódolni a brüsszeli eurokraták akaratának

– jelentette ki, hozzátéve: Magyarország meg tudja akadályozni az Európai Unió számos fórumán a döntéshozatalt, amely konszenzushoz van kötve.

Az ítélet egy nagy lépés annak érdekében, hogy legalizálják az illegális tevékenységét az Európai Bizottságnak, egy nagy lépés a föderalizmus irányába, tehát az európai egyesült államok irányába, amely harc azonban egyáltalán nem dőlt el ezzel az ítélettel

– összegezte.

Megjegyezte: a harc következő ütközete a magyar országgyűlési választások lesznek, amelyben „döntő vereséget szenvedhetnek a föderalista erők”.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU-munkacsoportjának projektvezetője arra mutatott rá, hogy az Európai Parlament már a szerda délutáni órákra napirendre tűzte a jogállamiság kérdését. Ez azt jelenti, hogy

az európai uniós intézmények már összekacsintottak egymás között a háttérben, az európai uniós intézmények már egyeztettek a magyarországi ítéletről, s a parlament vezető tisztségviselői már tudatában voltak annak, hogy milyen ítélet születik a Magyarországot és Lengyelországot érintő perben

– mondta.

Kovács Attila szerint

az elmúlt években az Európai Parlamentről, az Európai Bizottságról, és az Európai Unió Bíróságáról is kiderült, hogy a tagjai egyre inkább a nyílt társadalom érdekeit szolgálják és testesítik meg Brüsszelben, és a nyílt társadalom hálózatához tartoznak.

Úgy értékelte: a mostani döntésben is ez a hálózati munka manifesztálódott. Ez hozzájárul Európai Unió Bíróságának döntéseivel kapcsolatban a közbizalom csökkenéséhez – mondta.

Hozzátette, ma az uniós polgárok és tagállamok „nem várhatják el az Európai Unió Bíróságától, hogy kizárólag jogi alapon szülessenek az őket érintő beadványokban döntések”, amit hosszú távon az uniós integráció folyamatára nézve károsnak nevezett.

A bíróság a döntéssel egyértelműen állást foglalt a föderalista-szuverenista vitában is – mondta Kovács Attila. Hozzátette: ezzel a bíróság „beállt az európai egyesült államok építőinek a körébe”, döntései pedig „fokozatosan, de határozottan kívánják elvonni a tagállami döntési kompetenciákat és egyfajta kényszerzubbonyt húzni az európai uniós tagállamokra”. A jogállamiság fogalmának egységes értelmezését utópiának nevezte.

Az unió intézményi viszonyaival összefüggésben kérdésként vetette fel, hogy a bíróság felülírhatja-e az unió legfőbb szervének, az Európai Tanácsnak a döntését, amely 2020-ban az Európai Bizottságnak a tagállamok bevonásával történő iránymutatások kidolgozását írta elő a jogállamiság eszközének alkalmazhatóságával összefüggésben.

Az ítéletről a hazai ellenzék „győzelmi jelentéseket” adott, ez jól mutatja – folytatta a projektvezető –, hogy szeretnék a magyar emberek kezéből kiadni az életüket érintő fontos döntéseket.

Borítóképünkön az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban. Fotó: MTI/EPA/Nicolas Bouvy