Több mint félmillió látogató

2018.07.27. 16:34

Minden idők legsikeresebb kiállítása volt a Louvre Delacroix-tárlata

A július 23-án zárult tárlatot napi átlagban 5000 néző kereste fel, amire nem volt példa a múzeum 1793-as megnyitása óta – közölte pénteken a párizsi Louvre.

1963 óta ez volt az első, Delacroix-nak szentelt kiállítás Franciaországban. A tárlaton 180 művet mutattak be az impresszionizmus úttörőjének minden alkotói szakaszából, a történelmi tablóktól és csataképektől kezdve az állatfestményeken és a keleti motívumú képeken át az arcképekig és vallási munkákig.

A kollekciót szeptember 17-től a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban mutatják be, a Louvre szerint

ez lesz a festő első retrospektív kiállítása Amerikában.

A Jákob küzdelme az angyallal c. falfestmény a párizsi Saint-Sulpice templomban
Fotó: Wikimedia

Eugéne Delacroix 1798. április 26-án született Charenton-Saint-Maurice-ban. Klasszikus tanulmányokat folytatott, rajongott a színházért és a zenéért.

1815-től tanult festészetet Pierre-Narcisse Guérinnél, az akadémikus piktúra mesterénél, de a romantikus Théodore Géricault és Richard Parkes Bonington vásznai nyűgözték le. 1822-ben állított ki először a párizsi Szalonban, ekkor barátkozott össze Louis Adolphe Thiers-rel, a történésszel, aki minisztersége idején épületdekorációs feladatokkal látta el.

Első jelentős műve a Dante bárkája.

Festésmódja, az oldott formák, a fellazított kontúrok, a szenvedélyek feszültsége a romantikus iskola vezéralakjává avatták.

Másik hatalmas vásznát, a Khioszi mészárlást kora eseményei ösztönözték: Khiosz szigetén a törökök húszezer görögöt gyilkoltak meg. Képe Lord Byron emléke előtt is tiszteleg, a költő a görög szabadságért áldozta életét.

Delacroix: A khioszi mészárlás, 1824. Forrás: Wikimedia

Az 1830-as forradalom hatására festette leghíresebb, A szabadság vezeti a népet című képét. A barikád élő és holt alakjaiban – a trikolórt fedetlen kebellel a magasba tartó allegorikus nőt leszámítva – valós személyeket ábrázolt.

1833-ban kapott megbízást a Bourbon-palota királyi szalonjának faliképeire, majd a versailles-i történeti múzeumban készítette el A taillebourg-i csata, illetve A keresztesek bevonulása Konstantinápolyba című freskóit. 1851-ben készült el a Louvre Apolló-galériájának mennyezetképeivel.

1863-ban halt meg, párizsi lakását később múzeummá alakították. Az angol Turnerrel együtt az impresszionizmus merész újításait előlegezte, de az expresszionizmus előfutárának is joggal tartják. Delacroix erős képzelettel megáldott, érzékeny művész volt.

Delacroix: Villámlástól megvadult ló

A budapesti Szépművészeti Múzeum A Vihartól megvadult ló, illetve a Marokkói és lova című vásznait őrzi.

Forrás: az MTVA Sajtóadatbankja.

Borítókép: Delacroix A szabadság vezeti a népet c. festménye. Forrás: Wikimedia Commons

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!