Kultúra

2010.05.21. 18:25

A krétafizika nem izgalmas

Több időt kellene fordítani a természettudományok oktatására. Egy 50 pontos fizika felmérőn az első éves magyar műszaki mérnök hallgatóink többsége elbukott.

Barta Zsolt

Öt hazai egyetemi és két főiskolai műszaki karon írattak dolgozatot, így Kecskeméten is. Az 1300 diákból több mint 1100 nem érte el az 51 százalékos eredményt.

Dr. Belina Károly, a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának dékánja szerint a közép- és az általános iskolákban szinte mostoha tárgyak közé tartozik a matematika, a fizika és a kémia. Alacsony az oktatás színvonala is. Akkor lehetne vonzóvá tenni, ha  a természettudományos szemléletet már az óvodában oktatnák.

A korábban jól bevált felvételi rendszer megszűnt, így a felsőoktatásban nem tudják kiszűrni azokat a diákokat, akiknek valójában nincs ott keresnivalójuk. Meglátása szerint, egy úgynevezett nulladik típusú szemesztert kellene beiktatni a több éves képzés elé, így lehetne felzárkóztatni a diákokat.

A kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazgatója, Lukács Lajos matematika-fizika szakos pedagógus. Álláspontja szerint a felsőoktatás kiterjesztése miatt olyanok is bekerülnek a rendszerbe, akik nem oda valók. A fejkvóta bevezetése miatt sok kevésbé tehetséges hallgatót vesznek fel. Ugyanakkor az is igaz, hogy például a 7. és 8. osztályban csak heti másfél órányi jut a fizika oktatására. Ez kevés. A 90-es évek óta a humán tárgyak tanítására helyeznek idehaza nagyobb hangsúlyt, a fizikával, kémiával szemben. Másrészt az is igaz, hogy egyre kevesebb pénz jut az oktatásra, így a szertárak felszereltsége is hagy kívánnivalót maga után. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Sajnos napjainkban nem elég élményszerű a reál tantárgyak oktatása
[/caption]

– Viccesen azt mondjuk, hogy krétafizikát tanítunk – mondja az igazgató. – Sok esetben csak elmagyarázni tudjuk azt, mit is kellene látni a gyerekeknek, ha kísérletezhetnénk. Ez pedig kevésbé motiválja, az egyébként fogékony fiatalokat a fizika tanulására.

Ezek is érdekelhetik